Thomas Bernhard nyomán

a félelem folyton azt akarja
hogy én menjek elöl
és a festő is azt akarja
a félelem miatt

még csak nem is sejti
mire nyit rá
ezekkel a kulcsokkal
ezekkel a félelmetes kulcsokkal

belülről fázom
ért engem?
belülről fázom mindig
félelmetes ez a fázás

már nem tudom
mit is akartam mondani
de valami gonosz dolgot
arra emlékszem

még csak nem is sejti
mennyire gonosz dolgot
akartam mondani
de már nem emlékszem

rímelhetne a kék szem
de a rend nem nyújt lehetőséget
a fantáziára
a rend nem tűri a fantáziát

én megyek elöl
a félelem miatt
mögöttem jön a festő
aki a félelem képeit megfesti

aztán elégeti
de már nem emlékszem
nem kívülről fázom
belülről fázom mindig

(Illusztráció: Hannah Lamb: Baptism, detail, 2014)

végtére is

Thomas Bernhard nyomán

végtére is nem egyéb
a kétségbeesés mint létezés
végtére is nem egyéb
a létezés mint kétségbeesés

végtére is nem egyéb
a létezés mint szerelembe esés
végtére is nem egyéb
a szerelembe esés mint kétségbeesés

minél több

Thomas Bernhard nyomán

minél több erőmű létesül
országunk annál boldogabb
minél több ország létesül
erőművünk annál boldogabb

minél több boldogság létesül
országunk annál inkább erőmű
minél több létesülés boldogul
annál inkább erőművünk az ország

(Illusztráció: Jacek Yerka: Spring comes to the Parish)

Thomas Bernhard nyomán

ahogy odaléptem magamhoz
először kezet akartam mosni
vagyis kezet akartam nyújtani
de aztán visszahúztam

természetesen kezet akartam
mosni először
aztán tésztát akartam nyújtani
vagyis kezet

ahogy odaléptem magamhoz
először természetesen
kezet akartam nyújtani
kezet akartam fogni magammal

mindig jó akartam lenni
jó tanítvány
mindig jó tanítványa
akartam lenni magamnak

aztán még vacsora előtt
le akartam hajolni
meg akartam mosni a lábamat
mivel aznap jézus szabadnapos volt

(Illusztráció: Laurie Olson Lisonbee – Jesus Washes an Apostle’s Feet, 2006)