kollázs Tandori Dezső A megnyerhető veszteség c. kötetéből

az a sárga vallomás egy sárga villamos
van-e nagyobb mint ez a bizalom
valahol ültünk egyszer a villamoson
gondolkozhattunk a költészeten
egy kis szerencsével meg lehet állni
időnket tölthetjük egyszerre hasznosan
és semmivel
haladék jut még nekünk
mondta bizalmasan (borzalmasan) a doktor
egyre hosszabbodnak a napok és a villamosok
túllógnak rajtunk és a megállón
itt van ez most tiszta valóság
semmi alávalóság villamos alá valóság
egy kis szerencsével lehet gondolkozni
mennek a dolgok eddig-addig
felénk ragyognak elfakult vidékek
kiürül egy mosogatószeres flakon
mi a vers célja kérdezem tőle azonnal
megállítani a sárga villamost?
vagy rendbe hozni a bokámat
hogy mászkálhassak újra?
vagy egyszerűen csak szomorú voltam?
ültünk egyszer egy villamoson valahol
sárga volt sárga nagyon is
a költészet
a kiürült mosogatószeres flakon

(Illusztráció: Iris Scott: Cacti Sunrise)

már most

Thomas Bernhard nyomán

már most lehet látni a tökfejeket
akik mindent
a perc igézetében cselekszenek
és hülyeségeket beszélnek

már most lehet látni a percet
amikor minden
ellenük és általában a tökfejek
ellen fordul

minden ami van
van
minden ami nincs
nincs

minden ami van
nincs
minden ami nincs
van

már most
milyen szép délután nincs!

nem szabad

Thomas Bernhard nyomán

például a nemzetgyűlés
elnökéről
nem szabad azt állítani
hogy disznó

sok mindent szabad
a nemzetgyűlés elnökéről állítani
de azt nem szabad állítani
hogy disznó

a nemzetgyűlés elnökéről
például
nem szabad azt állítani
hogy marha

sok mindent szabad
a nemzetgyűlés elnökéről állítani
de azt nem szabad állítani
hogy marha

például a nemzetgyűlés
elnökéről
nem szabad azt állítani
hogy tolvaj

sok mindent szabad
a nemzetgyűlés elnökéről állítani
de azt nem szabad állítani
hogy tolvaj

a nemzetgyűlés elnökéről
például
nem szabad azt állítani
hogy egy leépült hülye

sok mindent szabad
a nemzetgyűlés elnökéről állítani
de azt nem szabad állítani
hogy egy leépült hülye

(Illusztráció: Nigel Wynter: Ready To Harvest)

megsemmisítés

Thomas Bernhard nyomán

az egyszerűek
nem olyan egyszerűek
a bonyolultak
nem olyan bonyolultak

én nem vagyok olyan
amilyenek ők
ők sem olyanok
amilyen én vagyok

én nem vagyok
ők olyanok mint én
én olyan vagyok
amilyenek ők

ők nincsenek
én olyan vagyok
amilyenek ők
ők olyanok mint én

sem én nem vagyok
sem ők nincsenek
olyan vagyok mint ők
ők olyanok amilyen én

jó ember volt

Thomas Bernhard nyomán

jó ember volt
pedig milyen jó ember volt
az uram
nagyon jó ember

ismételgette

aztán kinézett az ablakon
ahol kiugrott
az a jóember
és megigazította a haját

(Illusztráció: Bridget Bate Tichenor: Reviven suenos)

a függöny mögött

Thomas Bernhard nyomán

miért nem azt gondolod
amit gondolni kellene?
húzd össze a függönyt
húzd szét megint
és aztán megint össze-szét

megszégyenülni jó
és jó nem látni az okokat
a sok-sok okozattól
nem látni ki a függöny mögül
nem látni be a függöny mögé

engedelmeskedni kellemes
itt szétnyílik minden engedelmesen
minden engedelmesen összecsukódik
felboncolnak és összevarrnak
a függöny mögött

alig értettem

Thonas Bernhard nyomán

„a vihar olyan hangos volt
hogy alig értettem
mikor apám azt mondta
micsoda nyugalom uralkodik itt”*

a hang olyan viharos volt
hogy alig értettem
amikor a nyugalom azt mondta
micsoda apám uralkodik itt

apám olyan viharos volt
hogy alig értettem
amikor a hang azt mondta
micsoda nyugalom uralkodik itt

az uralkodás olyan hangos volt
hogy alig értettem
mikor a vihar azt mondta
micsoda nyugalom uralkodik itt

az uralkodás olyan viharos volt
hogy alig értettem
mikor apám azt mondta
micsoda nyugalom hangzik itt

az uralkodást alig értettem
olyan hangos volt apám
mikor azt mondta
micsoda vihar nyugszik itt

a vihar azt mondta
hogy alig értettem
micsoda nyugalom a hang
amikor apám uralkodik itt

* Thomas Bernhard: Viszontlátás, fordította Adamik Lajos

(Illusztráció: Hannu Viitanen: Red stage curtains reveal golden frame and old wooden floor)

egyformán

Thomas Bernhard nyomán

az emberek őszességükben
akarom mondani összességükben
egyformán aljasok
és alantasak és hazugok

boldogtalanságukat mindig
annak az évszaknak
a nyakába varrják
amelyikben éppen élniük kellene

egy ilyen szép ország
és egy ilyen mélységesen mély
morális mocsár

mondta

egy ilyen szép mocsár
és egy ilyen gyönyörű
mocsári élővilág
mondta

és mindennek a tavasz az oka
és a nyár tehet mindenről
és az ősz a bűnös
és a tél minden gyalázat oka

mert aljas alantas és hazug

menthetetlen

Thomas Bernhard nyomán

a fej létezik
s azáltal hogy létezik
a fej menthetetlen
a létezés menthetetlen

a tor létezik
s azáltal hogy létezik
a tor menthetetlen
a létezés menthetetlen

a potroh létezik
s azáltal hogy létezik
a potroh menthetetlen
a létezés menthetetlen

(Illusztráció: Michael Csontos: Pot of Gold)

azt látja a világ
amit látni kíván
de nem kíván
látni semmit

elég behúzni
a függönyt
és már nem is vagy
nem létezel

elég behúzni
valakinek
és már látják
hogy létezel

és rendes ember vagy

(Illusztráció: Paul Bond: Unexpected Departure)