Száva Csanád (1979) a kolozsvári BBTE filozófia szakán egyetemet, majd PhD-t végzett. Versei, prózái, műfordításai és gyerekversei megjelentek a Hídban, a KULTeren, A szem online folyóiratban, az Irodalmi Jelenben, a győri Műhelyben, a Versumban, az Ambrooziában, a Vörös Postakocsiban, a Zempléni Múzsában, a Parnasszusban, valamint más lapokban, portálokon és antológiákban, de elsősorban a Napútban. Angolul is alkot és publikál, fordít románból, németből, angolból. Rendszeresen jelennek meg tanulmányai és recenziói filozófiai folyóiratokban (Többlet, Erdélyi Múzeum). Magi és Milla című drámája 2019-ben elnyerte a Napút nívódíját. Kolozsváron él.
5000 BTS hallgatja panaszos hangod:
a fájdalom rádiófrekvenciái
az utcák útkereszteződésekbe visznek
amelyek véletlen találkozásokat okoznak
szerelmek esnek
meg majd elválunk akár
egy utcasarkon
kitöröljük féltegetett SMS-einket egy
letünt korszak atavizmusait
hibára futott üzeneteid csengnek
pedig handsfree-vel járok
és megváltoztattam az életem kedves hah
ezzel az életmóddal így is mindig
magasforgalmi korlátba szaladsz
(power off)
mára ennyi
maradt még pár százalékom
aztán lemerülök a tudattalanba
aztán álomképek és -hangok jelennek
meg – személyiségem rossz fel-
bontású kijelzései:
a feszültségtől lüktető
basszusaim
– felhívom a figyelmed
ez nem az lesz amire vártál!
másfajta feltöltődések
szlogenek scriptek nélkül csupa-
rövidítéses üzenetek
üres válaszüzenetei
az eső lecsorog a fákról
a nap repedéseket szárít a földre a
kávéscsésze aljáról kimosod a zaccot
homlokodon és tenyereden érzed az izzadtságot
amíg el nem mosod és meg nem szárítod
így éled meg a mai napot amikor
frissít a sofwtare elfogadod a feltételeket
megírod az üzeneteket és szétküldöd
weekendeken gondolsz a hétköznapokra és
hét közben rápillantatssz a telefonod naplójára
néhány bejegyzést jól megjegyzel
amíg az idő változását figyeled
szétszórtál pár tárgyat
a nap végén rájössz
(pixel)
lecsúsznak a fotogén profilkép-projekciók
mint hanyagul ledobált izzadtságos ruha-
darabok az ebéd szétesik előölelkezésre s
desszert-pacsira: a hajbakapás torta-
darabkái – leválik a kéz a vállakról akár
egy retina sokk esetén s
az ágy elúszik a valóságtól
csukott szemekkel takarva fotó-
pixelekre hull egy emlék íze az
aromába bekavar valamilyen enyhén tudat-
módosító gyógy-
szer módszeresen bevetetve
így hullnak szét az összefércelt régen
tarkabarka takaróid kockái s alatta arcod
szívesebben kezdené vasárnappal
ilyenkor érzi a harangszót – nem temetésre hívás
kezdhetjük ha már a hétfőt lesajnálja a nagyvilág
és feloldódhat majd a köznapiban
mint vitamin a csapvízben
a keddet teszi a hét első napja helyébe
de így a kedd nyakában a hétfővel mászik
belevágjunk a közepébe mondhatná ha tudja
mi van ma szerda
a péntek mindig beelőz
egy napot mint a nagycsütörtök
olyan ez a keresztben álló körforgás
a hétvégét egybevonja kivonja és levonja heteli
napnyugtával nem gyújt egy gyertyát
lakrészünket béreljük és lakásnak
hívjuk ablakai vannak az egyikhez
verebek járnak akik ugye nem vetnek
galambokat szeretnénk
etetni a konyhai morzsából
az ágakat nézegetjük
és a függönyök meglebbennek
szeretjük ha bejön kintről
a szell-
ő vagy legyen az vihar és hallgatjuk sokáig a csendet
a lombok és a csillagpor hullámzását
figyeljük meg bár messze a tenger
idehallatszik a zene
mint csigaház spiráljának egyik végéből a másikig
