Bajtai András összes bejegyzése

Bajtai András költő, újságíró, 1983-ban született Szegeden, Pakson nőtt fel. 2002 és 2008 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom, illetve összehasonlító irodalomtudomány szakos hallgatója volt. Alapító tagja volt 2005 és 2009 között a Telep Csoportnak. A Lelkigyakorlatok (http://lelkigyakorlatok.tumblr.com) világirodalmi versblog szerkesztője. Harmadik verseskötete Kerekebb napok címmel a Kalligram kiadásában jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre.

Három vers

Integető kezek

Mintha sosem lett volna otthonuk.
Férfiak, akik meglátták a falra festett bestiát,
felálltak asztaluktól, és nem tértek vissza.

Egész életükben hajóztak, és örökké bánták,
hogy magukra hagyták családjukat az ablakok kezdődő
és a küszöbök átléphetetlen szomorúságával.

Férfiak, akiket valaha megérintettek,
és a szerelem hasadéka kényszerített hallgatásra.
A szél karcsú, sós táncában ragyog az arcuk.

Felsöpört napfény a levont vitorlában,
férfimaszkok a fedélzeten. Hiába döntötték vízbe
honvágyuk sóoszlopát, emlékezni fognak.

A tenger volt szeretőjük, de ellökték maguktól.
Érkezésük felbolygatja a kikötőt,
melynek sérült fáira tűzik az integető kezeket.

Keresés

Már minden napfelkeltét láttam,
amit még nem láttam.

Már minden napfelkeltét láttam,
amit azelőtt soha nem láttam.

Valahol bizonyosan
rátalálni a napnyugtákra is.
 
Kudarc

Hasukat felfelé fordítva sodródtak
a bárkák az ösztönök korallzátonyára.

david-burdeny-mercators-projection-antarctica

kép: David Burdeny: Mercators Projection, Antarctica, 2007