A nyár, nézd, hova lett,
Ahogy ideért: elszáll.
Lanyhábbak a delek.
Alig valami ez már.
Kitelt, mi jöhetett.
Kezemre öt irány, bár
csak egy levél esett.
Alig valami ez már.
Jó vagy rossz egyre megy
nem volt hiába, nem fáj.
Körül fényes tüzek.
Alig valami ez már.
Szárnyával befedett
az élet óva dajkál.
Jó-sors és élvezet:
alig valami ez már.
Nem égnek levelek.
Töretlen gallyak, ép táj…
Napunk sikált üveg.
Alig valami ez már.
(Botár Attila fordítása)
http://ww