Robert Gernhardt: A költészet vigasza, Gyermek születik

A költészet vigasza

Képzelj egy trifladisznót.
Tüntesd is el.
Bármilyen pöttöm is volt,
mindig marad egy kis folt,
valami jel.

A gondolat nyomot hagy,
rögzül beléd.
Mélyen, mint titkos ok hat,
mit semmi fel nem oldhat,
csak majd a vég.

A látszat létet is hord
s megérthető,
ha kölcsön-létre hívod:
ne képzelj trifladisznót,
s képzeld elő.

Havasi Attila fordítása


Gyermek születik

Midőn az asszony a sötét
éjben megszülte gyermekét,
két jámbor jószág látta csak,
kik jászolánál álltanak.

Ökör, Szamárka nézte meg,
szánván a csöppnyi Kisdedet,
hisz védtelen volt mindenütt,
s fázós szülői közt feküdt.

Szólt az Ökör: „Vedd szarvamat.
Legalább elöl védd magad.”
Szólt a Szamár: „Farkam tiéd,
hogy hátulról fedezve légy.”

Köszönte anyja, így kapott
kis szarvat itt, kis farkat ott.
Egy Eb vonítva ráfelelt –
az Ördög a világra kelt.

Havasi Attila fordítása

Vélemény, hozzászólás?