Sara F. Costa költeményei II.

Mai Katedrálisok     

ez itt lakóhely tízmilliót meghaladó lélekszámmal
autók emberek és biciklik
folytonos összevisszaságban.
kétségtelen lakóhely mert az embereknek piszkos a kezük
és túlélési reményeik vannak a belső béke gyakorlásának
saját módjai által.
neon forrópontok szüntelenül átszelik a mai
katedrálisok irányába futó utakat:
az épületek amik Istent próbálják meg elérni
vagy isten házainak őrzői ok nélkül vannak?
átjár egy globális szellem
tele nomád brutalitással.
szennyezett lélegzetet veszünk.
a világ másik oldala ugyanaz mint a másik oldala a világnak.

2018.

 

láthatatlan színpad

magammal hordom a nagy kérdéseket
melyek a beszéd súlyában égnek.
téged várlak a romlott éjszakát,
a zavartalan magányt
aki a házakhoz jársz és vissza
de hiszek a társulatodban
ahogy hiszek a napfény hiúságában
az élet a vállamon nekem üvölt
miközben a szégyen lélegzik
a titkok között.
ahol vagy és ahol jártál
boldogtalan odúk
a józan ész emeli fel őket
mert neked nincs értelmed
egy láthatatlan színpad részesei vagyunk
visszatértedben ne tévedj el

mert az igazság az, hogy itt még sose voltál.

2015.

Lipp Márta fordításai

 

 

Sara F. Costa (1987. Oliveira de Azeméis, Portugália) portugál költő.  Keleti tudományokból, valamint kínai-portugál interkulturális kapcsolatokból szerzett diplomát és tudományos fokozatot, Portugáliában a Minho Egyetemen és Kínában a Tiencsini Idegennyelvi Egyetemen. Jelenleg Kínában él, a Tiencsini Idegennyelvi Egyetemen tanít.  Öt verseskötete jelent meg, a legutóbbi  („A Transfiguração da Fome”, „Az éhség átváltozása”) a napokban került piacra.  Több portugál költészeti díj birtokosa.

Vélemény, hozzászólás?