Nora Gomringer költeményei

Rozsdás szerelem
(Liebesrost)

Éjszaka
Korrodálódtál
Mellettem

Reagáltál rám
Berozsdásodtál
Azt mondod
Arany
Megnyalom nyakad
Szélkakas
Ízed van.

Megmagyaráznám
(Wie erkläre ich)

Meghaltak
A mennybe térők

Felszálltak
A tudatlanok

A tudni nem akarók
Lélegzetébe vegyülve

Gyermekeiket
Külföldre vitték

Szüleik hamvát
Beleszórták a hét

Világtengerbe
S ma tajtékjaiban

A cethal szaporítja
hasában vétkeinket

A béke
Partjain

Luzerni férfi
(Mann in Luzern)

Hajnali kettőkor még látták a korlátnál,
egy perccel később a Reussba vetette magát.
Luzernben azt beszélik: lefeküdtek.
A férfi izzott a vágytól. Reuss egy igazi
gyönyörűség volt hosszú hajjal, suttogó ajkakkal, tárt
karokkal. A megrészegült férfit
nem lehetett árbóchoz kötözni, fülében elviselhetetlenné vált
a világ viasza, levegőért kapkod,
csak úgy issza a csókokat míg tüdeje pattanásig feszül,
szívverése rendre kihagy, már nincs tudatánál.
Reuss a férfiról suttog, aki szereti, akit mosdat,
akit magával ragad.

(Papp Panka fordításai)

 

Illusztráció: Paul Klee

Vélemény, hozzászólás?