[Téma nélkül.]                        Muraszaki Sikibu

Átlagos, rideg
ősszel jövő búmra, ó,
gondolj érzéssel!
Még ha szívedet a hold
tán meg is babonázza.[1]

(Ezer év dalainak gyűjteménye, Őszi dalok első kötete, 299.)

 

 

 

Egy záporos napon küldte Muraszaki Sikibunak, amikor otthon volt.
                                   Dzsótó visszavonult császárné udvarhölgye, Kosósó

Kicsit sem tisztul,
míg merengek, az égbolt,
felhők tolulnak.
Mily gondolatok miatt
hullhat vajon a zápor?[2]

 

Így válaszolt.               Muraszaki Sikibu

Természetes, hogy
két zápor közt az égbolt
néha kitisztul,
de merengvén ruhámnak
száradni egy perce sincs![3]

(Új császári versantológia, Téli dalok, 380–381.)

Fittler Áron fordításai

 

 

Muraszaki Sikibu (紫式部)

970 körül?–1020 körül?

A Heian-kori japán irodalom legjelentősebb művének és egyben a világ egyik első prózai elbeszélésének, a Gendzsi regényének (Gendzsi monogatari, 源氏物語) szerzője. Férje Fudzsivara no Nobutaka (藤原宣孝), tőle született lánya, Katako (賢子), aki Daini no Szanmi (大弐三位) néven szintén költőnő. Nobutaka halála után került udvarhölgyként Icsidzsó császár (Icsidzsó tennó [一条天皇], uralk. 986–1011) felesége, Sósi császárné (csúgú Sósi [中宮彰子], 988–1074) udvarába, melynek meghatározó alakja volt. Az ott töltött idő egy részéről, csaknem másfél év eseményeiről részletesen beszámol naplójában, a Muraszaki Sikibu-naplóban (Muraszaki Sikibu nikki, 紫式部日記). Értelmiségi családból származott, apja, Fudzsivara no Tametoki (藤原為時) egy időben a Szertartásügyi Hivatal (Sikibusó, 式部省) felső rangú tisztviselőjeként (sikibu no daisó, 式部大丞) tevékenykedett. Innen ered udvarhölgyneve: Tó Sikibu (藤式部, a „Tó” a Fudzsivara név első felének kínai olvasata, azaz jelentése: a Fudzsivara családból származó Sikibu). A Muraszaki név – naplója tanúsága szerint – a kor egyik legjelentősebb vakaköltője, Fudzsivara no Kintó (藤原公任) megjegyzése nyomán ragadt rá: egyszer gúnyosan a Gendzsi regénye egyik főhősnőjének nevén szólította.

Dzsótó visszavonult császárné udvarhölgye, Kosósó (Dzsótómon’in no Kosósó, 上東門院小少将)

?–1023 körül?

Sósi császárné (visszavonulása után Dzsótó visszavonult császárné) udvarában szolgált, egy időben Muraszaki Sikibuval, akinek egyik legjobb barátnője volt. Apja Minamoto no Tokimicsi (源時通), aki Sósi anyja, Minamoto no Rinsi (源倫子) testvére, azaz Kosósó Sósi unokatestvére. Néhány verse császári rendeletre összeállított vakaantológiákba is bekerült.

Borítókép: a fordító felvétele

[1] Az eredeti szöveg második sorában többértelmű kifejezést találunk: az ősz (aki, 秋) szó magában foglalja a megun, jelentésű ige (aku, 飽く) egyik alakját, utalva arra, hogy a lírai én kedvese talán elhagyja őt. A hold azt a nőt jelképezi, akivel a kedves megcsalta vagy megcsalhatta a lírai ént.

[2] Az utolsó két sorban Kosósó egy kérdéssel utal arra, mennyire hiányzik neki barátnője, azaz Muraszaki Sikibu.

[3] Az utolsó két sor a könnyekre utal, és azt fejezi ki, hogy neki is hiányzik Kosósó.