Hiába keresi a költő a szegényeket, hiába.
Nincsenek otthon a régi bérházakban, nem keresnek munkát,
nem vadásznak akciókra a CBA-ban, nem panaszkodnak
pénzre vagy fogorvosra. Már máshol vannak otthon: valódi
vagy hamis profillal, habos virágágyakban, válogatott
Lilik, Lilianák Júliák, kitalált unokák és szerelmek közt,
szerteszét osztódva. Elrekesztve egy álomsarokban,
örökfrissen, mesebeli barátokkal, már a reménytelenségtől
is megfosztva. Frank, Steve, Judy vagy a Szerelem Hercege.
De ha elfogy a cigi, menni kell. Aggódni, beszélni,
kinyitni az ajtót, leereszkedni. Minek? Csak egymáshoz pállik
a Nagyvárad téren a sok alávaló, izzadt szerencsétlen –
a rengeteg rokon, szomszéd, akiket álnéven ismertél meg.
a Nagyvárad téren a sok alávaló, izzadt szerencsétlen –
a rengeteg rokon, szomszéd, akiket álnéven ismertél meg.
Frank kezét nyújtja Lilianának.
……………….
A szivárványt figyeld a Haller utca felett!
————–
