MAGÁNYBAN; MOST KELLENE GYÖKERET ERESSZEK

 

MAGÁNYBAN

A magány csepeli tornatermekben született.
Egy lány sokathordott pulóverben várt,
elfedte a térdeit a műszálas anyag.

Könnyek nélkül sírt a kiégett
neonlámpák alatt. Úgy fulladt.
A nő magányban jött világra.

 

MOST KELLENE GYÖKERET ERESSZEK

most kellene gyökeret eresszek
itt, ahogy egymás mellett fekszünk
szembefordulva, hátunk a falnak vetve,
talán tudjuk mit jelent a másik.

most kellene gyökeret eresszek
ebben a daloló sötétben
mielőtt rádöbbenek: elhagytak
ifjúság és szerelmek.

most kellene gyökeret eresszek
amíg itt ez a ritka rend,
mielőtt felkel a nap,
megjön a zaj és az élet.

 

(Illusztráció: Susannah Paterson: A Surreal Transformation)

Vélemény, hozzászólás?