EGY HAJÓ ÖRÖKRE ELHAGYTA A KIKÖTŐT

 

Az ujjam hegyével megérintettem a boldogságot
féltem, nehogy megrepedjen
nehogy darabjaira törjön
nehogy a karjai, fülei szanaszét hulljanak a szobában.

Ellenállást tanúsított, enyhén domborított, védekezően,
nem tudta, hogy nem akarom végleg elmozdítani a helyéről
csak néhány pillanatig

óráig

napig

szerinted hibát követünk el, ha nem szökünk el együtt?

New Yorkban ebben az évszakban meleg van, és nyílt egy kávézó a hetedik utcában
ott az egészet elölről kezdhetnénk

Új-Delhiben pedig megrendezik a sárkányok fesztiválját
az égbe emelkednek,
hogy a megváltást keressék

De te is tudod
amit mi keresünk, az csak bizonytalan ideig létezik

 

GYÖKEREK

tudod, néha, mikor csendben ülök, és kortyolom a kávét
elkezd bizseregni a talpam
egyszer egy jósnő mondta, hogy valaha, egyik előző életemben
cirkuszban laktam
kicsavart tagokkal mutatványoztam a trapézon
azért is fájnak az ízületeim, mikor esik
féldrágakövekbe öltözve táncoltam a kötélen
Wim Wenders pont így álmodott meg
és szegekre meg szilánkokra léptem, valahányszor csak kedvem támadt nekivágni a világnak
és a bohócok, a kígyóbűvölők meg a tigrisszelídítők
mind megmosták és megcsókolták a lábamat
sőt, néha még egy-egy csokit is hoztak nekem.
De én tudom, hogy igazából mitől van ez,
Az átkozott gyökerek folyton kínlódnak, hogy áttörjenek a bőrömön,
Hogy a földbe mélyedjenek és megtartsanak egy helyben
én meg csak: nem és nem és nem.

 

A POGÁNY 

Rámírtál, hogy Alaszkában vagy
és lékeknél halászod ki az észak sellőit
a mellüket pikkelyek borítják, a szemöldökük vékony
mint a kubista rajzokon a madarak szárnya
lomhán hullott a hó, és űzőbe vettél egy-egy jávorszarvast,
hogy télen legyen mivel csillapítanod az éhséged
itt eltelt még egy nyár
megszelídítettem egy lovat, és szabadon engedtem a folyóparton

betértem a faludba
keserűcseresznye-lekvár illata volt
azokban a hetekben egyáltalán nem látszott a hold
házról házra kopogtatok, hogy megöleljenek az idegenek,
hogy egy csupor tejet kérjek tőlük.
ő kézen fog, és odavezet a tűzhöz.

András Orsolya fordítása

Illusztráció: Paul Klee

 

Ligia Keșișian első kötete, a Mici cutremure [Kis földrengések] 2017-ben jelent meg a Charmides kiadónál. Saját szövegek írásán kívül angol és spanyol nyelvű irodalmat fordít (többek között Alejandro Jodorowsky, Raul Zurita, Mario Santiago Papasquiaro műveiből), valamint a Poesis International című folyóirat munkatársa. Irodalmi tevékenysége mellett Ligia Keșișian a következő zene- és filmfesztiválok kurátora: Balkanik Festival, Caravana Metropolis, KINOdiseea ICFF.