Azt olvastam, hogy egy kéziratokkal teli bőröndöt felejtett egy
vonaton melyek soha nem kerültek vissza hozzá.
Épp ésszel nem tudok felmérni ezt a gyötrelemet,
de a minap írtam egy 3 oldalas verset…
a számítógépemen,
és figyelmetlenségből na meg a
gyakorlat hiánya miatt,
és a parancsokkal való játszadozásaim
okán,
valahogy sikerült kitörölnöm a verset.
Örökre.
Hidd el, az ilyesmit nem egyszerű megtenni,
még egy pancsernek sem.
Nekem valahogy mégiscsak
…sikerült.
Nem hiszem, hogy ez a 3 oldalas vers
hozzájárulna halhatatlanságomhoz,
de volt néhány őrületesen jó, vad sora,
amik most örökre elillantak.
Ez jobban bánt most,
mintha felborítanék egy teli üveg,
kiváló bort.
Erről írni aligha lehet igazán
jó verset.
Mégis, azt gondolom talán, valahogy
tudni akarsz róla?
Ha nem, akkor legalább elolvastál idáig,
és lehetnek tán jobb munkáim is.
…a későbbiekben.
Reménykedjünk, hogy így lesz,
a te, és
az én érdekemben.

Márkus László fordítása