Azt hittem

Azt hittem, döglött patkány, de ázott levélcsomó volt.
Aztán egeret vizionáltam egy köteg vécépapírba
(a levélcsomó már kihegyezte a figyelmemet).
Ha ebből vers lesz, nagy esőzésekről és döglött állatokról fog szólni.

*

Később a szövegnek a töredék címet adtam,
azt gondoltam érdekes lesz,
hogy mondhatni mégsem lett belőle vers,
és akkor ez most vers-e, vagy sem,
és ha nem az, akkor nem esőzésekről és halott állatokról szól, hanem.
De aztán néhány perccel a címadást követően
egy kitépett fehér galambszárnyra leltem
és hozzáírtam ezt,
hogy szóljon arról, amiről tud.

 

Lakás

Az egykori cselédszoba helyén spájz. Később egy halál, a konzervek megrohadnak, a fűszerek lassan elvesztik aromájukat. A második halál után a lakás eladásra kerül. Az egykori spájz helyén vendégszoba.

*

Ez a lakás forgatási helyszín. Nem a személyes ízlés, a körülmények alakították ilyenné. Pontos, nem szegényes. Jó filmet lehetne itt forgatni arról, hogyan éltek. Még a fogmosásnak is szociográfiai értéke van.

A kályhát a vécéből lehet begyújtani. A nappaliban a szalagparkettából hiányzik egy darab.

Jóízlésetek bizonyítéka, hogy hoztatok magatokkal ízléstelen festményeket és kotyogós kávéfőzőt.

*

Az udvaron, ahol a gyerekek játszanak, éppen a jegenyék árnyas tövében kezdődött egy krátertó kavicsos partja, korábban csak kráter, azelőtt vulkán, és így tovább, a földhöz viszonyítva. A naphoz viszonyítva a semmi vált valamit, űr jegenyét, kislapátot, gyerekkezet.

*

A radiátor alatt bontatlan tasak macskakajára leltek. Két nap múlva dobjátok ki az első zsák szeméttel.