nomádok járják éjjel az utcát
levizelik a platánokat
kiskocsin tolják a dunyhát és a párnát
elhordják a partra vetett álomlomokat

én magamat vetélem el
és gyilkolom meg nap mint nap
embrióm ott fekszik a paplanjuk alatt
ők eltüntetik a vérnyomokat

hálóingben vonulok a kihalt fasoron
kiskocsin tolom magam előtt a házamat
összegömbölyödve és elveszve a láz csigaházában
kintről nézem, világít-e az ablak

mielőtt belopózom
s félek, nehogy kidobjanak az idegenek
akik ott laknak

kép: Sam Wolfe Connelly

Az égvilágon semmire nem emlékszem
A fák fáklyaként álltak az út mellett
Az égvilágon semmire nem emlékszem
Csak vezetek végig Genovába menet

Az alagsori tornácomon ültem
rám tapadt a meleg
Lányok sétáltak el fenn
Pompáztak, mind virágba borult
Hallottad már a Higgs-bozon bluest?
Ha kell édes, Genováig megyek, de megtanítom neked
Nem számít, mit hoz a jövő
Végig szurokfekete az út, míg én csak vezetek,
És egy keresztúthoz érek
Az ég egyre feketébbre ég
S látom Robert Johnsont egy ócska gitárral
Mit a hátára vetett
Egy dallamot keres
És ott jön Lucifer a törvénykönyvével
Torkából száz szenes gyereket öklend ki
Rém rutinosan öldöklik
Robert Johnson meg az ördög
Gőzöm nincs, ki koncol fel kit

Míg én csak vezetek
A fák fáklyaként égnek
S ahogy az út az éj legmélyére fut
Ülök és éneklem a Higgs-bozon bluest

Fáradt vagyok, keresek egy helyet, ahol szétzuhanhatok
Mephisben az órák szerint megáll az idő
A Lorain Motelben elviselhetetlen hő
A bőröm cseppekben fő, erre mondják azt, hogy forró a levegő
Kiveszek egy szobát, ahol pihenhetek
Kint egy ember prédikál egy nyelven mi épp most született
S mi a szegényházi priccsekből vért fakaszt elő

Míg a rongyába rí minden takarítónő
Egy átszellemült fegyvercső
A ringó harang ritmusára lő
S a zenére, mit a ravasz húz
Mindenki átvérzi a Higgs-bozon blúzt

Ha meghalnék ma éjjel
Mumifikált macskával együtt temess
Kedvenc kikerics cipőmben
Kúpos fejfedőben
Mit Kaifás a zsidókra erőltetett

Érzed a szívverésem?
Érzed a szívverésem?
Vérzed a szívverésem?

Hannah Montana lesz az Afrikai Szavanna
Ahogy a szimulációs esős évszak közeleg
Besokall az állatkerti latrina sortól
S Amazóniában a delfinek közt könnye záporként ered

A háború pigmeust evett
A pigmeus majmot evett
S a majom ajándékot ad, egyenesen neked
Ott jön a misszionárius, hozza a himlőt, a vírust
A vadságukat váltja meg, ahogy hinti a Higgs-bozon bluest

Míg én csak vezetek

Hagyjuk a francba ezt a napot
Az esős napok mindig megőrjítenek
Mylie Cyrus egy tóparti medence víztükrén lebeg
S te vagy a legjobb minden lány közt ki szeretett
Az égvilágon…

(fordította: Szabó Krisztina)

A víz alatt rúgsz belém, hogy a felszínen tartsd magad
az agytörzsből indul a mozdulat:
úgy csapsz ki, mint a hüllő nyelve,
nyalogatod a combomat.

A törzsfejlődés melyik szakaszából
őrizted meg a cápaporcot, az érdes uszonyokat?
Kifordul a szemed a gyönyörtől mikor harapsz.

A nylon hab az arcomba vákuumként tapad
s ahogy a mélybe merülünk,
keszon koreográfiát követve rúgjuk a vízfalat.

 
Már mind a ketten túl sokat nyeltünk,
s te megtámadod a köldökzsinóromat.
Majd azzal vádolsz, a magzatvízbe fojtalak.
Pedig én óvlak, hordozlak,
s gerincembe épül majd fogad.

képek:  Riusuke Fukahori