Na, hát itt vannak már, látom a kocsit. András, elférnek ezek? No jól van. Hát szervusztok! Puszi-puszi, könnyen idetaláltatok? Hát a kerülő, igen, állandóan csinálnak valamit, ezek az utak… nade vegyétek le a kabátokat, Ilikém, hogy vagy? Van üdítő várjál, a Ciliék mikor érkeznek, nem tudod? Péterék már itt vannak, csak megnézik a kertet, bár ilyen esőben… Nade üljetek le, gyertek, meséljetek. Maga meg ki, ne fogdosson, tudok én ülni. Hol van Márika? Na, itt van, jól van, no, hogy megy a suli? Hányadikos is vagy? Úgy, hát mekkorát nőttél mióta nem láttalak, aztán szereted a tanárokat? Helyes, no menjél köszönjél a nagyapának, ad majd csokit. Majd mindjár’ jön az Anna is, vele majd tudtok játszani. András! Hol vagy? Nézd, mekkora leány a mi kis Márikánk!
Jójó, menjetek csak köszönni Péteréknek, csak Julit hozták, mert Anikó beteg, aztán erősödjön, hogy legyenek dédunokák ugye. Dehogy akarok nyugtatót, állandóan ezek a fránya pirulák. Aztán Gabi is talál majd magának valami szép lányt, valakinek mégis tovább kell vinnie a családi nevet, ez a sok lány… No nem mintha, na, itt vannak a Bözsiék, csináljunk helyet. Be tudnak tolatni? Ja, a Károly vezet, akkor jól van. Katika, szaladj már, nézd meg, hogy jó-e már a hurka. Hát jónak kéne lennie, már mikor beraktuk, beállítottad a sütőt? Háromszor jobbra tekerted a gombot, ugye? Jól van, a krumplit meg oda kell rakni melegedni. Van elég szék? Jajj, hát nincs itt hely, de majd behozzuk a sámlit aztán meglesz az a nyolc, annyi elég lesz, ugye? Tányérokat pakolt ki a Zsuzska?
Jaaaj Imi drága, hát hogy vagytok? Nem áztatok meg? Vegyétek le a cipőt-kabátot, aztán gyertek beljebb, hát mindenki megvan, aztán terítünk. Encike, hát megjöttél? Mióta nem láttalak, gyere ide. Mi újság az egyetemmel, hogy lesz az a diploma? Jajj, hát nem értem én ezt, az én időmben csak jártál öt évig… Jajj, ezt nekünk? András, hát itt vagy, odanézz, mit hoztak Zituskáék, pont jó lesz oda a komódra, tudod. Megnézted már, hogy billeg a dohányzóasztal? Életveszélyes, már nem azér’, de ne álldogálljatok ott, gyertek beljebb, még várjuk a Bencééket, hozzák a nagylányukat meg a barátját, tudjátok, azt a külföldit. Ne kísérgessen maga engem, vegye le rólam a kezét, nem érdekel, ha bezárnak. Aztán remélem, jó lesz annak a külföldinek neki ez a magyar koszt, dehát láttad te, olyan sovány a szentem.
Oh, igen, a csülök, a piacról vettük tudod, ami most nyílt, mondtam is a Klárinak, hogy ilyen szép csülköt életemben… dehát megy föl a hús ára is, meg a krumplié… Hát a Beni? Hogyhogy nem? Annak állandóan dolga van, nincs egy perce a családra? Dehát ha nem, hát nem, nem erőszak itten a disznótor, pedig annyira szerette ő is a rántott húst meg az uborkasalátát… hogy érted, hogy nem eszik húst, jaaaajj, nem értem én az ilyet, ez valami új dolog, hát mi örültünk, ha volt egyáltalán. Dehogy akarok én sétálni, mi maga, valami nővér? De a Sanyi ugye az még megeszi azt a kis sonkás pulykamellet? Már megijedtem, nem voltak ezek ilyen válogatósak, biztos a válás…
Dehát ez a Panni hogy meghízott… rá se ismerni, szegénykém, az ura is testes, dehát ugye ember száz kiló alatt csak karácsonyfadísz. Na, itt vannak a Józsiék, csináljatok nekik helyet, Gergő, kisfiam, nyiss már nekik ajtót, le kell üljek kicsit, aztán küldjétek erre, hadd köszönjek nekik, András, hol vagy? Maga nem az András, menjen innen. Andriskám, szóljál már a Borcsának hogy nézzen rá a süteményre, mer odakap aztán dobhatjuk ki tepsistül… Feriék is kocsival jönnek? Csak legyen hely a feljárón, sár legalább nincsen, de ilyen kánikulát… aszondták a hírekben is, hogy vészhelyzetet hirdetnek vagy mit, aztán Vakarcsot is be kellett hozni nehogy gutát kapjon a napon, meg öntözni kell, mert kiszárad a szőlő, mindjárt érik pedig. Legalább a gyerekek mehetnek gyíkokat keresni a fűben. Hol a kis Szabolcs? Hol alszik? Ja, hogy a kocsiban, no jó, majd felébred, de nem fog fázni ekkora hóban?
Jajj, a halászlé! Ne felejtsétek el kitenni a mélytányérokat, ott vannak a vitrinben, meg a szép evőeszközök. Borsóleves is van ám, de galuska az nincs benne, csak a csirkepaprikáshoz. Jól is esik ilyen cudar időben az embernek a meleg étel, no, Encikém, menjetek a szobába játszani a Bözsikével, jó? Hagyjad a Márikát, ő a felnőttekkel marad beszélgetni. Aztán este nézzük a tűzijátékot, jól van? Fagylaltot meg majd ebéd után, rakott tészta lesz, azt szereted, ugyi? No, tessék játszani, vannak bent babák. András! Maga nem az András, mit akar tőlem, vegye le rólam a kezét. András, hallod?