Durchs Schüttelsieb shick ich den Traum,

du fängst ihn auf, in Seelen-

tellern

und setzt ihn der Speise zu,

die wir Ineinanderknieten

verschmähen

müssen.

 

A hideglelésszűrőn át küldöm álmomat,

elkapod, s lélek-

tányérokban

tálalod fel magadnak,

amit mi, egymásba térdelők

meg kell, hogy

vessünk. 

 

 

 

Schläfenhitze, beim

auch drüben erschlüsselten Schmerz

gedungen (er gibt ja nichts frei):

dein

Kissen, dass du

frisch überzieht

mit halb-

begnadigtem

Tuch. 

 

Halántékhőség, odafent

a kulcsra zárt fájdalomnál,

(semmit nem ereszt el):

hozzá-

csapódik párnád, melyre

frissen húztál

félig kegyelmet

kapott

huzatot. 

 

 

 

 

Du suchst Zuflucht

beim unauflöslichen

Erbstern – sie wird dir

gewährt. Jetzt

überlebst du dein zweites

Leben.

 

Menedék után

kutatsz a megbonthatatlan

örökcsillagnál – neked

folytatódik. Most
éled túl második

életedet.

 

 

 

Das leise Gemerk,

feucht noch von Augen:

dein Weg

knüpft sich hinein.

 

A csendes jel,

szemtől nedvesen:

utad, amint

önmagába lép. 

 

 

 

Sie füttern dir Planzenschutz ein:

das soll deine Hände

beleben,

 

knote die Keimfrohen los,

bewimpere sie

mit Turmstacheln,

 

Nimmergeglaubt

macht flügge.

 

Beléd fecskendezik a növényvédő szert:

ezt kell kezednek

életre keltenie,

 

oldozd el a magzatvidámakat,

szempillájuk helyén

toronytövis fakad,

 

mit soha nem hittek el,

életre kel.