Ott vagyok

A világűr végtelenjében,
a Tejút bolygóinak rendjébe zárva,
ott a Föld.
A Földön tavak, hegyek, erdők, folyók.
Benne aszfalttal, cementtel, téglával kirakott városok.
Azokban kertek, telkek, házak, lakások,
kiparcellázva emberek.
Egy lakásban,
ahol a plafon a felettem lakó padlója,
a padló az alattam lakó plafonja.
Két plafon közt,
falakkal bekerítve
a test.
Rezgő, dolgozó, zárt gépezet.
Valahol a fogaskerekei közt
– talán ott vagyok.

(Illusztráció: Miguel Herranz: Little Houses)

Vélemény, hozzászólás?