Mozgásokból álló fejlődés. Lemegy, feljön, egyszerű válaszokat ad. Elképzelni vastagcsontú halakat, úsznak kövéren a fáradtságtól, aztán leülnek és beszélgetnek. Halakat lát a falon, aktuális szerkezeteket. Közvetlen folyamatok, kortárs kísértés, ötletek sokszorosítva. Eltévedtek, farigcsált mutatóujjukat mutatják, bombasztikus lehetőség korszerűen. Félrehúzódnak, lefekszenek, apró szerszámaikat rendezgetik. A bálványimádást tervezgetik Európában. Mogorva legyintéssel, piszmogva cigarettáznak. A filmszerűen született képek körül akarnak szaglászni. Arra törekszenek, ami a világ szövött sarkaiban elérhető. Azelőtt tizennyolc méteres ámbráscet, most használhatatlan mozdulatok a vízparton. Vándorolnak nyugaton és északon. (A megnyilvánulástól gyúrnak.) Hideg, repedt víztömbök Kaliforniában, elkóborolt cetek. Ráeszméltek, tettek, fizettek, elrejtőztek. A halak le(cs)úsztak a mélybe, és tiltakoztak. Mozdulatlanok, úttalanok, lebegnek, a hátúszójukat csapkodják. Kulcsfigurává válnak az élet babái. (Bábái.) Az út minden fordulónál megtört, hegedűhang karcol a kanyarokban. A halak köröket rajzolnak, és nem szeretik. (HA ELŐVILLAN, ELTŰNIK.) Elhelyezik egymást, egymásban, egymáshoz. Zsebében macska zörög. Seb tekeredik a nyakára. Partra vetett égbolt. (A mozgásokból álló fejlődést soron kívül új, nyugalmat keltő játék követi. Az alkalomhoz illő magas rangú hal.)
+
Józsikám bácsi folytatta, csavargatta, alkalmazkodott. Égő lépcsők, remegő, sovány katonák, ugyanazok évezredek óta. Megfigyelései szerint, a kerek arcú halak mélyen behatolnak a mangrove-mocsaras lagúnába. Józsikám bácsi hosszú, tekergő nyakkal vezet. Rövid, sekély ujjakkal ír. Vaskos űrhajók, és vékonyabbak, kötetlenebbek. Délebbre vándorol az Atlanti óceán. Egy oxigénnel töltött ballon alatt helyezte el háromszegletű vitorláját. Élénken magyarázza, hogy a pályaudvar közelében, ilyen találkozások idején elhúzza az orrát, termeszhangyákat eszik, és néha bök egy tűvel. Józsika bácsi mögött, a tenger alatt, árkok, fesztelen, kerek nők, egyértelmű összefüggés van. Összezavarodnak, a bőrük feszül, mesterséges holdak szondázzák az izmaikat. (ÁLLAPOZVÁLTOZTATÁS.) A csíkos delfin ily módon juttatja tudomásunkra. Sárga homokot csiszol. Hihetetlenül magas, áll a hídon, a haja fényes, kócos, függőlegesen szabadesés szerű. Egyoldalú feszességgel füstölög embercsontváz bőre. Úgy ugranak bele, mint a majmok a lokátorba, a szibériai pocok, hasonló, de magasabb, a súlytalanság állapotát szokja. Háborúban áll. A jégkor a jelenkorral. Lángol a hegy. Az írógép komputer színekkel ír, beleharap, meghal, a légnyomás ölel. Homlokú csíkokkal, ép és beteg őslényekkel, őrlőfogakkal, koponya szeletekkel. (KUTYÁK UGATNAK.) A hangyák tüneményes gyorsasággal összeszedik. Ágaskodó vízesések megcsókolják. Bemásznak a szilárd gömb barlangjaiba. Évike rövid, csillagos lóháton, csillagszemű lovon, a nyeregben hagyományos kétfedelű alumínium tasak, (a vérnek,) a nyeregkápában nagy tömegű részecskék.
Évike telefonál, taxit hív, átnyúl, a teremben előbújik, áll az asztalon, lassú dalt énekel. Földrajzilag nem lehet eltéveszteni, a felszínre jönnek, és partra lépnek. Fegyveresen gyalogolnak a vaslovasok. Guruló dinnyék, meg fekete bomba. Gyorsan fognak mozogni és térnek vissza a látomásból. Látod, mondta, fejen állok, micsoda beszéd. Felriad a babona, mint egy hóhérpallos. Szaporodnak a hegyek, a fecskék. A levegő rövid, a zsilipkapu előrerogyott, a pilóta odacsapódik. Mint már említettük, meztelenek, nők, férfiak vegyesen, Évike különböző testi és szellemi megpróbáltatásoknak van kitéve. Józan becslésekből, és találkozásokból igyekeznek. A férfiak az ionoszférában. A holdbéli éjszakákon nekihevülten bólogatnak mint egy faág. A borjak érkezéskor egész fejüket kidugják. Csak az üvegkockák és a telefon, meg a fej és a test arányai a férfiaknál. Utálattal, meg humorral a hátukon. Utópisztikus kísérleteket végeznek; lustán előrejutni. A válluk lecsúszik, a sötétség bemászik a takaróba. Hajózó hagyománytisztelettel, hevederekkel, és kenderekkel. Haditérkép a tűztérben, a lőport közkincsé keverik, valószínűnek tartják. Sorban mennek, testvérek, Kata atommaghasadásról beszél. Fából készült atombombák.
Kata előrehajol, a lövegtalpak alá, meghajlítják Katát, tűzben edzik, kardántengelyt csinálnak belőle, sisteregve forr, a lemezt kalapálják, perforálják, magnetizálják. Gránátrepeszeket gyűjtögetett a táboron kívül, be lehetett tölteni, a cső gombja lobog, egyensúlyban van. Néhány percig látható Évike feje, a jéghideg combja hosszúnadrágban a nagyközönség nagyméretű csillagászati távcsővel figyel. Józsikám bácsi meg akarja csókolni Évike szemét, a bőrét, a homlokát, odanyomja hegyes bajuszát, (röhög), eszik, csámcsog, hadar a rendelkezésére álló készletből. (HADAK.) Átesik a földkarikán, hat kilométer mélyen, madár-mélyen, a vízoszlop felett. (Zuhan. Feljön és ráront.) Évike bólogat, jól érzi magát zsömlékkel és kiflikkel. Józsika bácsi belecsíp Évikébe, ujjai közé torlódik a sok ránc. Természetesen az sem mindegy, hogy lefolyik a kétkomponensű, folyamatosan tisztaságot követelő. Összehasonlítva ez egy atomrepülőgép, ki lehet próbálni, atomszögmérő, összsúlya mérsékelt. Ezek között húzódik meg a hízelkedő, összerágcsált tenger. (HOLDTENGER.) Évike fogja a lapátot, felcsatolja a síléceket. A csontok kikelnek, szemközt csiga táncol, ez a krajnaiak fekete földje.
+
A föld rádől a fehérajkú delfinekre. Évike kirángatja a fákat, és máshová ülteti őket. Az elejét feltörik, beleragadnak, a jelek szerint például dobozokat halmoznak fel. Ugrás tisztán a sötétség felé. Évike nem tudja túltenni magát a veszteségen, és sikít. A világ még üres, a nőstények még nem próbálnak beleavatkozni. Évike rohan, ugrik, lármázik és csörög. Józsika bácsi áthalad Évike emésztőcsatornáján. Homlokzsírpárnája mosolyog, erejét mutogatja. Az utca üres, kis csapat ember kísérletezik, nekilátnak Évike felfalásának. Évike rohanva kergeti Józsikám bácsit. Fényképezget, felfedezi az ikonokat az embereket dajkálja a lába között. Az a helyzet, mondja, hogy egy másik bolygó felé vitorlázunk. Azt mondja, hogy tudomására jutott.
felhúzott térdekkel kátránypapírral szögezi be az ablakokat összegyűlt hulladékot felhalmozza óriási munka esténként a szomszédokról beszélgetnek évike az ürülékből próbál a falubeliek élelmezésére következtetni nagyobb állatok felfelé másznak a falon a többiek megpróbálják a járatokat eltömíteni völgyben a levegő száraz négyszögletes bennszülöttek szívet tépő köhögéssel jelzik megeszik a fogjaikat, sőt, az év vége felé még évike és Józsika bácsi bejelentik összeházasodnak évike jéghideg tűket szurkál Józsikám bácsi halántékába. Józsika bácsi megszemléli a teremtményeit nyög a leghatásosabb ha robban megpillant egy vízzel telt ágyút bugyborékolni egy szervező kitartóan mászik fed robbant ország nem tud sarokba húzódva gyártják a repülőket arasznyi széles vasrag deszkák állnak ki évike józsikám bácsi feje fölött a köves térben segítségével képes TUD a vasúti sínek ellensúlyként veszteség csökkentésére a víztározókat elégetni
Hátha felbukkan egy bombázó, Évike alatt, a lelőtt drónok darabjai Irányítják. Különösen azokat, melyek. (Röhögés.) Titkot rejtenek a rácsok, felszálláskor Évike egy kicsit himbálódzik, kicsavarja a rögzítő csavarokat. Elmondja ő egy törzskarcsúsággal rendelkező atomrepülőgép. (Röhögés.) Könnyű simogató átkok, a csiga a szarvával üt, megmarad a tenyérlengetésnél, játszik a játékaival, hőstett átmenni az úton egyik barlangból a másikba. Kata a szivattyú motorjának felgyorsítója, és ló. Széthurcolja, összepréseli az ezredmilliméter vastagságú a világűrt. Bevonják, a száját kipeckelik, megfoltozzák, sörösüveget dugnak a nemi szervébe. Titkot kicsikarni belőle. Madárkáiról híres birodalom. Kata vékony metszetet ír a tárgyüvegen. Kisimítják az úszóra támaszkodó faroktörzset, a mikroszkóp kerek ajtaját, mint egy fatörzset. (Ausztria vigyázza Magyarországot.) A medvekoponyák vizsgálatából erre a következtetésre jutott. A jelentéktelen dolgokat megváltoztatja a sárgán hunyorgó. (A művelet ugyanúgy történik, az utasításokat kell végrehajtani. Megalkották a különös, úszóra támaszkodó halakat. Kata belebújik egy légbuborékba, megváltoztatja a távolságokat. Viaskodik a nagynyomású levegővel. Óriási erőfeszítéseket tesz, hogy a megfelelő feltételeket önmaga számára biztosítsa. Egyre több találat éri a levegőben. Szörnyetegekkel küzd, készül elpusztítani a varázsüvegeket. Eleinte csak játék, később öldöklő harc, szemet szemért, fogat fogért.
+
akik itt vele együtt a bűnöktől a szabadságba világ vétke legyen szégyenletes amire gondol szökevények fogja a föld megtagadja a pecsétet egyetérteni buzdítani éjszaka a partvidék jegét beazonosították menteni folyó torkolata és élőhelyei szél halvány sötét az igazság körülöttem kegyelemből sóhajtozik a szellemért megtegye-e mászkáljon-e felfelé a felhőkbe gyanúsan a ceruzáját rágva önbedőlés nélkül sorsszerű súlyokat képes
Elbújik eredeti formáiba, viszi az atomot ledobni, éppen arra van szükség. A sárgaruhás gyerekek is megjelennek, folyami úton, átkozódva forgolódik, sugár hatol a résen át. Különböznek azoktól, akik a fakerekes szekereken megjelentek. Évike kiszívja Józsikám bácsi vérét. Érthetetlen emberek indulnak vezérük után. Megpróbálják a gyakorlatban, szabadon, kötetlenül. Összecsapnak, rabolnak, reménykednek, potyognak a könnyek. Széles karimájú, kitaposott puha kalapban. Azt mondják, hogy sose bántak gyengéden ellenségeikkel. Azt mondják, hogy szeretnek mindenkit, mégis bekukucskálnak a hölgyek szoknyája alá. Azt mondja, hogy éppen a kivégzőosztagot várta, amikor megvigasztalták. Az út fényes, lyukacsos, perforált. Átesnek, megszakad a nevetés, érzik, hogy ezt sose kellett volna. Rendszeresen eljárt, az uszályos erdőben. Most került rá sor(S).
A lejtőn hasaltak, és figyelték a krajnaiakat. Ezekért az emberekért érdemes az egész földet feláldozni, mondta a tábornok, miközben készítette a sablonokat. Miközben támogatta őket, összeakadt velük, figyelte a szeme sarkából, fűnyíró géppel nyírta a füvet, és nem nyilatkozott. Évike vetkőzött, és megédesített teáját itta. Elrejtőzöm az épületben, mondta, piros nyelvű, tagbaszakadt férfiakkal. Lép, ahogy tervezték. Kiszámítják, hogy a szerkezet, és a vezetőfülke között árnyékok vannak. Ez veszélyes az első perctől fogva. Köszönöm, ülök a repülőgép szárnyain, kezemben a légcsavarral. A vas olvadáspontja villog a háromszögben. Ez a leggyorsabb, tüzeléstechnikailag meggondolandó. Közönyösen, tartózkodva elpusztítom a világot a krajnaiak miatt. A légcsavar törpe, ragyog, nem lehet felismerni. Utazik, érthető, lovacskát csinálni. Még nyüzsögnek kimázolt arccal, de egyszer majd rázendítenek. Arra a következtetésre jutott, hogy lelövi. Kata figyeli az arcomat, megdicsér, keresni próbál, vannak elképzelései a megváltoztathatatlanról. Az utcán sétáló halak elkóborolt példányok lehetnek. Indulnak az Antarktiszról, viszonylag lapos a nyakuk, az óceán tájairól felvételeket készítenek. Amikor megtalálják a folyótorkolatot, a széles íveket, melyek kilométereket vándorolnak. Megkerülik. Eltörik a szilánkokat. Zacskós fejjel. Halott bolygó, elhanyagolt térkép, jónéhány rakéta és oxigénveszteség. Jószagú lányok anyáscsavarokkal, nehézhidrogént belélegezve. Jószagú lányok csontjait, jószagú bálnák füttyét.
Körülbelül a mai Krajnában. A jámbor csigák embercsontvázon lakmároztak, a nehézásványok Évike szájpadlásán, elrepeszti a sugár, a víztorony és a szív sejtjei, a világűr szimmetriatengelye, hasadás zenél, szerényen kattog a rádióizotóp, ájuljatok, rakéták szorongatták. Háború és háborodás. Háborodottak. Ordítsatok. ORDÍTSATOK!
A borítókép a szerző illusztrációja