Kemény munkára ítéltettem.
Mert művészkedni, ha az ember a nóvumtól széttöredezik és összeáll,
mint egy kirakós, úgy látszik,
Megterhelő munka; annyira azért nem sietnék
– – –
De bennem itt csak a művésznőt látják, akinek az állam
tetőt utalt ki a feje fölé és teljes ellátást, mint egy rabnak,
azzal a feltétellel,
ha mindenfélét alkot.
– – –
A börtön épülete a Független Irodalom Házával átellenben van,
És, amennyire csak lehet, segítjük egymást.
Amikor ezt a modern börtönt fölhúzták,
a társadalom elővette
az építészt meg a tisztviselőt,
hogy miért
– – –
Ilyen szép házat álmodtak meg a fegyenceknek,
a különböző országokból származó fegyenceknek,
Különös tekintettel arra az esetre, hogyha osztrák felségterületen
Valami komoly bűnt
Követnének el.
– – –
A szépség győzedelmeskedett. Talán a világot is megmenti majd.
Ezt az épületet
A különböző országokból származó fegyencek számára álmodták meg.
Én is egy másik nemzethez tartozom,
és az irodalom
kemény munkájára
ítéltettem életfogytig.
– – –
Segítjük egymást. A fegyencek
az Irodalom Háza számára
olyan borítékokat gyártanak,
amilyeneket a nemzetközi levelezés során használnak.
Senki sem mondhatja, hogy könnyű a dolguk.
Egyszer én is kaptam levelet egy fegyenctől.
– – –
Ez még Litvániában történt.
És ez a modern építmény
Hermetikusan zárt, csak tegnap hat körül
tárták ki
a kapukat,
És a börtönudvarról jókedvűen kiözönlöttek, mint a lánctól
megszabadított kiskutyák,
– – –
Serdületlen felügyelők uniformisban.
A kocsikat mustráltam a parkolóban.
A felügyelők már vártak.
Néhány autóban nők ültek.
– – –
Ettől különösképpen meglódult a képzelőerőm,
És örvendeztem, hogy módomban áll továbbra is keményen dolgozni,
(ha azt nézem, hogy a mulatságot nevezik munkának),
amitől az autókban ülő párok
és a fegyencek, akiket nem ismerek,
boldogabbak lehetnek.
Krems, 2005. 03. 15.
Tautvyda Marcinkevičiūtė (szül. 1955, Kaunas)
litván költőnő. Verseit és fordításait rendszeresen publikálják az irodalmi lapok, eddig kilenc kötete jelent meg, az utolsó 2008-ban K. E. Lionė címmel.
Sörös Erzsébet Borbála (szül. 1989, Dunaújváros)
az SZTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Neolatin irodalom programjának hallgatója. Minden egyszerre érdekli.