Pege Ibolya összes bejegyzése

Pege Ibolya (1987). Keramikusként végzett. Három éve ír verseket, melyeket közölt többek közt a Műút, Kalligram, Contextus, Partium. Az egykori JAK-tagja. Jelenleg első kötetén dolgozik.

Álom

 

Biciklin szántok vattamezőket,
dús, rakott szoknyám alatt
rétegelt univerzum.

Egy szárnyam denevérbőr,
rejtélyes propeller.
Légyszerű szemekkel pásztázok.

Ólom felhők húznak magukba,
akár szikét a hús.
Hajam két fonatban,
egy hermelin fogaival teletűzdelve.

Mezítláb hajtom a pedált,
mindkét lábamon hét ujj.
A legnagyobb körmök
helyén rózsabimbók,
nem ütköznek a láncba.

Ragacsos köd terül szét,
benzin és liliom illat elegye.
Látok egy kaput, hatalmas,
skarlátvörös, mint a ruhám.

Kovácsoltvas kerítés körülötte,
medvék, kos fejek motívumai.
Több tonnás, zömök kopogtató,
egy holló frontális ábrázata.

Felette cizellált felirat.

 

(Illusztráció: Michael Cheval: Down to Earth)

ibolya; kötés

 

ibolya

elfelejtettem meglocsolni.
fonnyadt szirmai,
mint penészes pelyhek,
a halál semleges szaga.
kókadt szárak hajolnak előre,
ha lenne bokájuk, megérintenék.
beletúrok a kásás földbe,
száraz, lapos gumó,
egy kaspó szépség helyén.

a földet hamuval elfedem.
csikkek rajta,
egy-egy szál liliom.
virágot hogyan kell temetni?

 

kötés

mosodába jártunk,
te cipelted a szennyest.
üvöltöttél, hogy semmire
nem vagyok képes,
aztán én is meztelenül
a párnahajba.
a szívemmel vertelek agyon.
most sincs mosógép,
csak a bubbles öblítőjének illata.

a szennyest magamnak cipelem.

 

(Illusztráció: Vikki Wicks: Columbine In Violet)