Másik oldal

Mintha egy kanál vaníliafagyit merítenének langyos feketekávéba.

Olyan unalmas volt a hegyen az este, hogy Katja elunta magát a kocsijában.

Itt-ott még mocorogtak a sétálók, fel-feltünedezett egy-egy idősebb hölgy a sétányon, és Katja elképzelte, hogy siet haza, hogy megnézze a milánói makarónit a sütőben, és szép kényelmesen kiteregesse a fürdőruháját a kertben. Olyan ábrándosan, ahogy a nagymamája tette a negyvenes években.

Most kéne egy sör. Egy akármilyen.

Katja gázt adott, és elgurult Bélatelepre. Fogta a laptopját, és nagyot sóhajtva beült egy kivilágított kerthelyiségbe.

–Warten Sie darauf, meine Dame?

Tessék? Nein. Nichts. Gyorsan rendelt egy sört, és kinyitotta a laptopját.

Ám túl közel volt a part. A terasztól néhány méterre fürdőzők visongtak, a hangszórókból egyhangú majomzene áradt. Tiéd az életem, csak a tiéd, és méééégsem…

De most már itt volt az ideje, hogy utánanézzen Dér Krisztina angliai életének.

1995, London, narkós leszámolások. Katja szinte beleszédült az információzuhatagba, hiszen London túlságosan tágas hely volt egy kis passaui magándetektívnek – hát nem igaz? Minden sarkon megölnek egy dealert, és mindig akad egy lány, egy tinédzserprostituált, egy szerencsétlen, aki gyerekesen kereket old, hogy a következő sarkon megint felbukkanjon.

Hogy nevezték Londonban Dér Krisztinát? Debbynek? Egy név, ami mögött számtalan arc rejtőzhet. De az talán mégsem szokványos, hogy egy tinédzserprosti fegyvert ránt, és diadalmasan elvonul több kiló kábítószerrel. Hova vonul el? Hová? Egy olyan országban, ahol egy kitüntetésekkel ékesített, pedofil sztár százszámra erőszakolhat meg gyerekeket. 1995, London, Debby… lássuk csak! Számtalan Debbyt megerőszakoltak, megfojtottak, cserben hagytak, kitüntettek, megaláztak, elütettek, meggyógyítottak, lefotóztak, magára hagytak. Minden napra egy Debby.

Ám a tévéhírek közt ott kell lennie a híres lövöldözésnek, ha az a miskolci lány ilyen élesen emlékszik rá. De a keresőkkel nem boldogult jól, és hamarosan ott találta magát egy harcias bölcsészlány-klikkben, egy gender studies-oldalon. Női identitástapasztalat Keats drámában. Emily Dickinson és a leszbikus éntapasztalat. Euripidész kozmocentrumai – a gyilkosság, mint női önmegvalósítás. Katja rohanvást átklikkelt volna egy másik oldalra, mikor észrevette, hogy a tudományos cikk alá valaki belinkelte a Női sorozatgyilkosokat.

Ha nem találja Dér Krisztinát, akkor mért ne engedhetne a szakmai kíváncsiságának? Nagyon kevés női sorozatgyilkos van, és mire a végére ér, addigra talán a nyugdíjasok is eloltják a hegyen a lámpáikat. Ráadásul ez az oldal amúgy is sokkal összeszedettebb, mi több tudományosabb, mint az Euripidész kozmoocentrumai. A moderátor még a Pipás Pista-, sőt a Jancsó Piroska-ügyet is feldolgozta, nem feledkezvén meg a rejtélyes, hol volt-hol nem volt szovjet katonákról.

Badacsony felől lágy sramlizenét hozott a szél. Furcsa egy sör mellett, itt, a parton olvasgatni fejkendős, gyerekgyilkos magyar parasztlányról.

Törökszentmiklós. Lázár Bertalan rendőrszázados. A törökszentmiklósi vasútállomás 1954-ből. Férfinek sohasem szoptam – vallja a szolnoki bíróságon Jancsó Piroska. A bíró zárt tárgyalást rendel el.

Ügyes oldal, kemény munka, még ha a készítőjének nem is jár PhD-fokozat. De nincs az a kriminalisztika iránt fogékony született brit nő, aki elboldogulna Lázár Bertalan századossal, a szolnoki városi bíróság irataival – nyilván egy bizarr ízlésű emigráns magyar vagy egy magyar származású feminista gyűjti Londonban szorgosan az adatokat. Zöld angyalok, kék angyalok, fekete angyalok. Aztán Charlen Galego, Aileen Wuornos és persze ápolónők minden mennyiségben. De kell még lennie magyar anyagnak!

Ám 1995-ből csak egy Ricky nevű cseh kislányt talált, aki egy görbe estét követően bekéretőzött egy kolumbiai diplomata kocsijába, elvitette magát vele Liverpoolba, és ott nyoma veszett. A hír csak azért volt hír, mert Ricky borotvapengével támadt az őt atyjaként szerető és őt mindenben támogató kolumbiai diplomatával, hogy még Liverpool előtt megszerezhesse a hitelkártyáit. De miféle cseh név is ez a Ricky! Katja unottan olvasott tovább, aztán a szeme megakadt egy lábjegyzetes megjegyzésnél. Ricky nem is volt Ricky egyesek szerint, hanem Debby, a híres ukrán gyerekprostituált, aki az East Enden végzett az ismert dealerrel, Marcuse-zal és a testőrével. A honlap szerzője, ez az óvatos és fedhetetlen filológus feltételezésnek és „underground pletykának” minősítette az egészet.

Underground pletyka! Christine-Ricky-Debby. A világnak szüksége van „tetovált lányokra”. Ezer és ezer lány meghal, de egy tovább él, lelövi a gonosz dealert, aztán kereket old, átlebeg a valóságból a képzeletbe, aztán tovább, tovább… egészen Euripidész kozmocentrumaiig. Nemcsak a görög szerzők szeretik a mítoszokat, hanem a mai háziasszonyok is. Ám akárki volt a mesebeli lány, nagyobb hőstett volt, hogy el tudott bújni Londonban három kiló heroinnal, minthogy hirtelen felindulásból meghúzta a ravaszt. Christine-Ricky-Debby. De legalább felbukkant egy név (Marcuse), egy londoni bár neve és egy időpont.

Katja tovább kattintgatott. Egy másik honlapon fantomképét is talált Debbyről, a „kiskorú, feltehetően román származású prostituáltról”. Sovány rókaarc, hátranyalt, sötét haj, drogosan ragyogó szemek, kiálló pofacsontok. Hát nem egy tipikus gimnazista lány, aki most lép elő az őrskúti Battyhány Gimnázium előadóterméből. Nem is fiatal lányra hasonlít, hanem egy harcias, egy félig vagy egészen túlvilági, harcias manga-hősnőre. De a manó-külső Katját nem tévesztette meg: a tinédzser-prostituáltakat, ha már elmúltak tizenöt évesek, szabályosan éheztetik, hogy ne tűnjenek virágzó, fiatal nőknek. Debby tulajdonosa mért ne akarta volna meghosszabbítani a lány szavatosságát? Az összeszáradt arc, betegesen ragyogó szempár lehetett akár Dér Krisztináé is. Katja próbált húst, mosolyt, elszántságot képzelni a pofacsontokra. Nehéz dolga volt, a legutolsó képein Krisztina kilenc éves volt.

Ám különös módon az összeszáradt arcú, ukrán-román-magyar Debbyt sem nyelte el a feledés. Egy liverpooli feminista punkbanda, a serialkillers női énekese, egy bizonyos Debby Williams azt terjesztette magáról, hogy ő végzett Marcuse-sal és ő támadt a reményeiben csalódott kolumbiai diplomatára. Katja felvihogott, mert ez az énekes-Debby egy piercingekkel elcsúfított, legalább tizennyolcnak látszó, nagycsöcsű lány volt. De az újságíróknak arra célozgatott, hogy Londonból jött, hogy mindenféle titkai vannak… hogy túlélte a saját halálát, hogy nemcsak Markuse-zal számolt le, hanem az orosz maffiával, a csecsennel, meg még a nemtudommilyennel… blablablabla, vegyetek mindannyian koncertjegyet péntekre! Valakinek nagyon hiányozhatott az a három kiló, mert a nagymellű Debbyt – akiről az újságírók később kiderítették, hogy semmi köze Kelet-Európához, egy skót anya és egy török kamionsofőr lánya – holtan találták egy külvárosi garázsban.

A fikció veszedelmes dolog.

Katjának már a diplomatás történet is nagyon gyanús volt. Egy lány, aki három kilóval menekül, egy nyamvadt bankkártyáért mért nyiszálná el egy diplomata nyakát?

Dér Krisztina (Debby-Ricky vagy Ricky-Debby) talán kiszabadulhatott a pedofil-hálózatból. A liverpooli lánybanda egyik tagja azt állította, hogy Marbellán találkoztak ezzel a rettenthetetlenül bátor lánnyal, az „igazi Debbyvel”, aki a személyazonosságát a zenekarra hagyta. És Debby nem is cseh, hanem magyar lány volt. Ám Katja hiába kattintgatott tovább. Hogy Debby tényleg megszabadult-e, hogy tényleg ő volt-e Dér Krisztina, az valami underground félhomályba veszett. Egy kelet-európai kislánynak nincs semmilyen identitása, Londonban mindenhol manga-szemű, manga-arcú kislányok tekeregnek a félhomályban, Katja tudta, hogy előbb-utóbb fel kell vennie a kapcsolatot a brit rendőrséggel.

Míg belekortyolt a sörébe, belehallgatott kicsit a serielkillers zenéjébe. Aztán a szomszéd asztalnál ülő, tornacipős, osztrák nyugdíjas pár tekintete észhez térítette.

Tizenegy óra. Ilyenkor már a hegyen lakó nyugdíjasok is kicsavarták a fürdőruháikat, megették a bolognai makarónit, lekapcsolták az olvasólámpáikat.

Álomba szenderült mindenki.

(Vajda Réka fotójával)

Régebbiek:

http://ujnautilus.info/j-sibelius-hol-keresselek/

http://ujnautilus.info/sibelius-lanyok-kotve-fuzve/

http://ujnautilus.info/j-sibelius-itt-elned-halnod-kell/

http://ujnautilus.info/sibelius-tuzet-viszek-langot-viszek/

http://ujnautilus.info/j-sibelius-halottakhoz-dorgolozni/

http://ujnautilus.info/j-sibelius-husz-lepes/

http://ujnautilus.info/j-sibelius-kicsontozom-osszehajtom-beparolom/

http://ujnautilus.info/sibelius-nem-az-a-fajta-erti/