Hétfőn mosd ki a fehér ruhákat, és tedd ki őket a kőrakásra száradni; kedden mosd ki a tarka ruhákat, és teregesd fel őket a ruhaszárító kötélre; ne menj fejkendő nélkül a tűző napra; a tökös palacsintát nagyon forró édes olajban süsd meg; a fehérneműdet azonnal áztasd be, miután levetetted; amikor anyagot vásárolsz, hogy szép blúzt varrj magadnak, figyelj oda, hogy ne legyen benne gumi, mert nem fogja bírni a mosást; ha sózott halat akarsz főzni, előtte való este áztasd vízbe; igaz, amit mondanak, hogy te bennát énekelsz a vasárnapi iskolában?; úgy egyél, hogy másnak ne forduljon fel tőle a gyomra; legalább vasárnap próbálj úgy járni, mint egy tisztességes nő, és nem úgy, mint egy kis szajha, mert biztos, hogy egyszer az lesz belőled; ne állj szóba a kikötőben azokkal a patkányszagú fiúkkal, még akkor sem, ha csak útbaigazítást kérnek; az utcán ne egyél gyümölcsöt – az összes légy utánad fog repülni; de én nem éneklek bennát, vasárnap egyáltalán nem, és a vasárnapi iskolában soha; így kell felvarrni egy gombot; így kell gomblyukat készíteni ennek a gombnak, amit épp az előbb varrtál fel; így kell visszavarrni a ruhára a szegélyt, amikor leszakad, hogy mégse nézz ki úgy, mint egy kis szajha, mert mondtam, hogy egyszer az lesz belőled; így kell kivasalni az apád egyenruha-ingét, hogy egy ránc se legyen rajta; így kell kivasalni az apád egyenruha-nadrágját, hogy egy ránc se legyen rajta; így kell okra-fát ültetni – és távol a háztól, mert a tövére gyűlnek a vöröshangyák; ha táró-gumókat ültetsz, öntözd sokat, különben viszketni fog a torkod, mikor eszel belőle; így kell kiseperni a szoba sarkát; így kell kiseperni az egész házat; így kell felseperni az udvart; így kell mosolyogni valakire, akit nem szeretsz annyira; így kell mosolyogni valakire, akit egyáltalán nem szeretsz; így kell mosolyogni valakire, akit nagyon szeretsz; így kell megteríteni az asztalt teához; így kell megteríteni az asztalt vacsorához; így kell megteríteni az asztalt, ha vacsorára fontos vendég jön; így kell megteríteni az asztalt ebédhez; így kell megteríteni az asztalt reggelihez; így kell viselkedni olyan férfiakkal, akiket nem ismersz közelebbről, hogy ne vegyék észre rögtön ezt a kis szajhát benned (hiába mondom, hogy ne legyél ilyen); minden nap mosakodj meg, akkor is, ha a saját köpésedben kell; ne guggolj le kavicsokkal játszani – nem vagy fiú, tudod; ne járkálj mások kertjében virágok után, a végén még összeszedsz valami betegséget; ne dobáld kövekkel a madarakat, mert lehet, hogy az nem is egy madár; így kell piskótafelfújtat készíteni; így kell csípősre főzni a húst; így kell orvosságot készíteni, ha megfáztál; így kell orvosságot készíteni, hogy elvess egy gyereket, még mielőtt gyerek lehetne belőle; így kell halat fogni; így kell visszadobni a halat, ha mégsem akarod megenni, mert különben még rád száll valami rontás; így kell bántani egy férfit, és ilyen, amikor egy férfi bánt; így kell szeretni egy férfit; és ha nem jön össze, akkor lehet másképp is, és ha az se segít, akkor ne búsulj nagyon, ha le kell mondani róla; így kell felfele köpni egyet, ha olyan a kedved, és így kell gyorsan lépni, hogy ne rád essen; így kell kijönni a pénzből, hogy a széle üsse a hosszát; mikor kenyeret veszel, nyomkodd meg, hogy lásd, friss-e; de mi lesz, ha a pék nem engedi, hogy összefogdossam a kenyeret?; azt akarod mondani, hogy végül mégis olyan nő lesz belőled, akit a pék nem engedne a kenyér közelébe?

András Orsolya fordítása

Jamaica Kincaid: Girl. In: Ann Charters (szerk.): The Story and its Writer: An Introduction to Short Fiction. 6. kiadás, Boston: Bedford/St. Martin’s, 2003. 320-321.