Észre sem vettük

Haldoklik a nyár,
múltat keres neki
a kézikönyv.

Alkonyatkor mindig érezni:
az illatod a régi,
de elfogytak a csámpás
vénasszonyruhák,
borús az ég – mindent
betakar egy hálóköpeny,
újragondoljuk az ígéretet.

Haldoklik a nyár,
baljóslatba botlik,
zúg valami a halántéka mögött,

innentől kezdve
múltban beszélünk el mindent,
egymáshoz nőttünk az idővel.

 

Madárösvény

Lerágott kanyartáncokat
szakítanak szét
a zuhanó szárnycsapások.

Olyan nehéz most leesni – talpunk
alatt a bőr szemeket szippant
magába. Látjuk a megbotlásokat,
látjuk, ahogy vizet nyel
az olcsó, múlékony anyag.

Sétálok a téren – nincsenek madarak,
minden ráfagyott a hótakarta
emlékezetre.

 

(Illusztráció: John W King: Bird in flight against cloud in dark sky)