Kecskeméti Ildikó vagyok, harmadéves egyetemista és hobbi író/fordító. Szeretem a kissé szokatlan, groteszkebb hangulatú műveket – és mások állítása szerint a készítésükben is egészen ügyes vagyok, bár ezt személyesen inkább nem támasztanám alá, fő a szerénység.
A Házimegírátron
Ó, a Házimegírátron!
Legszebb
Szerkezet a kerek, nagy világon.
Csak dobd be a házid, utána egy százast,
Nyomd fel a kapcsolót, csak fél percig várat,
s kicsusszan a házid, szép lett, mint az álom.
Itt van – „Kilencből négy?” a válasz rá: „Három.”
Három?
Látom…
Talán nem olyan jó,
Mintha én csinálom.
Holnap, amikor az istállófiúk meglelik ezt
a torzszülöttet, betekerik majd a testét
újságpapírba és elviszik a múzeumba.
De ma éjjel még él, az északi
mezőn az anyjával. Tökéletes
nyári éjszaka: a hold magasan
jár az égen, a füvet fújja a szél. És
ahogyan az égre bámul, ott fenn
kétszer annyi a csillag, mint máskor.