XI-XII. századi japán költőnők

A Száz költő egy vers költőnői 4. (XI–XII. század)

 

 

 

Későbbi szemelvények gyűjteménye (Szerelem negyedik kötet, 815.)

 

Az Eisó hatodik évében a Császári Palotában rendezett dalversenyen költötte:    Szagami

 

Gyűlölök, sírok;

sosem száradó ruhám

gyötrelem, mégis

szerelemtől elfoszló

nevemért kár igazán!

 

 

 

Ezer év verseinek gyűjteménye (Vegyes dalok, 964.)

 

A második hónapban, egy fényes holdas estén sokan összegyűltek beszélgetni a Második kerületi palotában. Ekkor történt, hogy Szuó no naisi a bambuszfüggöny elé feküdt, és halkan így szólt: – De jó volna, ha lenne itt egy párna! – Tadaie nagytanácsos meghallotta, és benyújtotta karját a bambuszfüggöny alatt. Ekkor a hölgy ezt a verset mondta:

 

Mint tavaszéji

álom, csak addig venném

karod párnának,

ettől kelne hasztalan

hírem: kár is lenne, kár!

 

 

 

Arany levelek gyűjteménye (Szerelem első kötet, 469.)

 

                                                                                                        Kii úrhölgy

 

Hallom moraját

Takasi tengerpartján

játszó haboknak.

Nem érnek el! Ruhámat

ne áztassák szüntelen!

 

 

 Fordította: Fittler Áron