ásítozva keresem a melltartód hajnal
pedig lehet, fel se akarod venni
itt hagyod, ha nem maradsz, azt súgod
bár lehet, ebből az ágyból ma senki se fog felkelni
a telefonom törött kijelzőjén
forgatok majd egy kis závadát addig,
amíg ian curtis duruzsol a fülemben
„kis reggelit?” – nincs válasz, megint alszol
kendőzetlen remegés fog el
még ezt a tányér ételt is elrontom
„mikor hagysz el vajon te is?”
mindegy, mosolyogva inkább elfojtom

(Illusztráció: Adara Sánchez Anguiano, illustration for Plástica Magazine)