Íme, a könyv eddig szólt, tisztelt asszonyom, önnek.

         Ön megkérdi: kinek szólhat a többi? Nekem.

Most jön a tornaterem, fürdő, stadion: meneküljön,

         hogyha pucéran nem bírja a férfiakat.

Rózsák és bor után a szemérmet félreteszi, s hogy

         mit mond, nem tudja Terpszikhoré maga sem:

nem kétértelmű kép jelzi, de nyílt, egyenes szó,

         azt, mit a legjobban kedvel a büszke Venus,

azt, mit a gazda a kiskertjét őrizni felállít,

         és ha szemérmes szűz látja, befogja szemét.

Ismerem önt: már éppen félre akarta a könyvet

         tenni, de most buzgón kezdi lapozni megint.

                                                                                  Havasi Attila fordítása