a formáinkhoz kért idő szavadba vág
és végül példa ez
csak állsz és encián hangulatok
bigott remények féltik
a megláthatót
lehet kivárás inthető
a bízvást egyedüli
hol úszik engedményezett
a kérlelő is megvámolható
a jó kiszórja érveit
bizonyság oltalom és színről színre
áldoz
mert végtelenített akkord
elhív magába húz
és onnan testálódnak rám
e jelenlevők
a motozás a félrefordulás
az álommá halványuló igen