„Wir bauen eine Stadt”
(Palais Schaumburg)
Kai Franz Plopper c. gépéhez
I.
homokhegyek tűfejadagoló
fújja ki az alagutakat
a ragacsos hidak alatt
márványcellák sejtek
plazmájában az őrházak
wir bauen eine stadt első
az alagutak betömése
vége az árkokban kavicsok
olvadnak a pillanatragasztóba
korcsolyapálya a kék foltokban
a nők a barnák a föld
rájuk épülnek a kompok
a tűfejadagoló háromszoros
kóddal rakja meg őket
a felüljáró göcsörtös
és durva hogy ne csússzanak
le a járókelők kacsokkal
kapaszkodnak egymásba
a felső rétegen itt járnak
az építőmunkások gyerekei
ők próbálják ugrálják a fehérek
a csillogósak törékenyek
pókhálószerűen kötik össze
a felhőkarcolókat
II.
a bajuszos igazítja a cementkeverőt
a ragasztót belefolyatja a homokba
nincs több zuhanás a tervezőprogram
kódszámokkal jelöli a színeket
a korcsolyapálya kék zománc 3
töltés a kompok fehér kvarc
18 adag a felüljárók homok 20
a földön sötét 50 az alagutakban
a beton a tűfej meghúzza
a vektorokat a tervező elkészíti
a város vaskeretét ez a város félkör
alakú lesz rács a gépek működési
szabályzata az adagoló 4 csíkjába
vízszintesben az útszórók és
az olvasztók a függőleges tengelyen
a markolók és a daruk egy rácson
a főutak és az intézmények
a csomópontokon tiszta képű város
lesz a végén a bajuszos koponyájára
emeli a félgömböt és a rácsszerkezetet
fénymásolatot készít a polgároknak
III.
aranyrögök az óvárosból
csontok amiket a markoló
forgatott ki az öregek csontjai
a koszban szerves anyagok
folyékony műanyag a testvérváros
öt cellából álló totemoszlop
benne mikrocsipek
a lakossági és földrajzi
adatokkal egymásra szerelhetőek
mintázatuk a félkör alapja
a városlakók az agyagszervek kódjaival
beszélnek egymáshoz 1.197 1.198
így halad a festékszóró beljebb
a központban a kereszteződéseknél
duplát nyom a vizek kacskaringózását
a szoftver szabályozza színeit is
lila pink kék és fehér közöttük átjárók
az intézményben
a porcelános részek összekeverednek
a pályákon nincs kerítés
IV
a merőleges testvérváros lakói is bejutnak
a színes csarnokokban a futballmérkőzés
a műszőrgyepen lesz a városok
között csáp alakú antennás közvetítővel
juttatják át az eredményeket
az otthonmaradtaknak akik
a molekulahálókon dolgoznak
az ipari negyedekben a lányok
készítik elő a vegyi anyagokat
hajukban lila recés csatok
a váz rácsaiba pattinthatók
így lehet belépni az építési
területbe mellükön szénből
hidrogénből nitrogénből
kalciumból foszforból 27
óra alatt készült el az abroncs
ha rájuk zuhannak a hidroplánok
puha maradjon a bőrük
hámsejtjeiken mészkövek alól
tátognak a rácshálók párhuzamosai
szalmavektorjaikon inak és ízületek
a csomópontokon az élő szövetek
történetét preparátumokon szemléltetik
a múzeumokban és az iskolában
a végén újra nincsenek vonalak
a háló tetején az égen
szín és kód folyékony itt
szórnak az automata plopperek
csorog a homokos ragasztó
V
zsebtelepek
piros madzag kék madzag
mozgatja a szórófejet
tojástartókba fúj
most viaszt az választja
szét a festékeket a szívófej
eltávolítja az építkezési
törmeléket a hidak tetején
habcsókmáz visszaveri
az éjjeli lámpákat
és a fényszórókat
landolnak a repülők
Kép: Tóth Kinga: Akvárium