Megismerés

Németh László Iszonyát olvasva
előjött bennem az a mérföldkő-emlék,
mikor odaadtam egyetlen valamimet,
ahogy anyám mondja „egy szőrös nyelvűnek”.
Cserébe: szunnyadásából felvert ragadozó költözött belém.
Így ismertem meg az emberek titkát.

 

Út a mészárszékre

Orrvérzés,
véremtől megfosztás.
Rám fordul az utcasarok,
szeplők között figyelmem eltéved.
Olyan ez,
mint mikor sokáig bámulod a bolhás tévét s beleszédülsz.
Kiutat keresek, hogy ne viselkedjek úgy,
mintha a szeretőd akarnék lenni.
Mégis,
adj időt megszámolni minden pöttyöt,
cserébe megengedem,
hogy ujjaiddal summázva bordáimat feldarabolj.
Jó lenne úgy időt tölteni,
hogy közben a pontok és a vér összefolynak.

 

(Illusztráció: Kemal Yazici: Riverside)