„Az ivásnak egy törvénye van:
bármikor, bárhol, bárhogyan.”
(Hamvas Béla)

aznap is száraz fehéret ittunk – szem előtt
tartva a hamvasi borfilozófiát –
könnyűvé tette a lelkedet
nevetve mondtad: átutazónak születtél
s mikor a sokadik pohár után
bennünk tanyát ütött a hallgatás
és hazaindultunk – te csaltál: s örökre el
azóta minden sarkon lecsap rám a csönd
arcomba gyűri a pincedohos levegőt
s éjszakánként ha kásásan vibrál a képernyő
újra élem azt a behegesedett álmot
tudom most is súgni próbálsz nekem
mintha együtt leltároznánk az emlékeket
pedig csak számon tartalak – ennyi az egész…

kép: Susanna Majuri