Elképzelt szerelem

Megáll az idő, ha Veled vagyok,
Kaput nyitsz Lelked ajtaján nekem.
Szívedben már én is nyomot hagyok,
Lényed megváltoztatta életem.

Kezedet fogva, szemedbe nézve
Én leszek a legboldogabb ember.
Átölelve, nevedet becézve
Kimondom: „Édesem!” – végtelenszer.

E pillanatot múlni nem hagyom,
Tündöklésed Lelkemre ráragyog.
Együtt repülünk angyalszárnyakon…
Megáll az idő, ha Veled vagyok.

 

Séta

Előttem sétál egy apóka,
Kezeit fogja egy anyóka.
Folytatják útjukat vidáman,
Jó ilyet látni a világban.

 

Mi a helyzet?

Én a szeretetért élek,
Mindennap képviselem,
Egy szebb holnapot remélek,
Minden egyes éjjelen.

Én az igazságért élek,
Mi sohasem volt érték,
Így felőrlődik a Lélek,
Mert ördögi a lépték.

Én a szerelemért élek,
Az életemnek mentsvár,
Ha rám tekint lopva, félve
Egy csodás női szempár.

Én a barátságért élek,
Mit feláldoznak pénzért.
Pedig értük útra kélek,
Egy kis lelki békéért.

Én így élem az életem,
Megmászva minden hegyet,
Ezért nincs bennem félelem,
De mi a helyzet veled?

 

(Illusztráció: Don Spaulding: Old lovers)