A VIRÁGÜNNEP VÉGE

 

/In memoriam Gulácsy Lajos/
/haikuk/

búvó hóvirág
gyémánt fehérben izzó
manólándzsahegy
–

feszülő trikó
alatt hasán a köldök
zárt márványkapu
–

leánykökörcsin
mellénykéjét vetkező
büszke leánytest
–

virágot lépő
hajnal gyönyörű bokája
tavaszi kertben
–

törpe nőszirom
rangrejtve tündöklő
lila ruhás hölgy
–

ahol mosoly van
ott semmi más nem fér el
az árnyékában
–

csak táncolj, táncolj
lángoló tűzliliom
nyári szelekben
–

gyönyörű mosoly
holdezüstben táncoló
leány, rózsakörben
–

kristálypalota
az agárkosbor szirmán
lebegő vízcsepp
–

tengerpart, este
a szerelem illata
itt sós, narancsos
–

most állj meg idő
aranytükörben suhanj
ne múlj, tündértánc
–

már őszi szegfű
virít a réten: szólj hát
tücsökrekviem
–

vásári zajban
a szférák halk zenéje
nem hallgatható
–

tüzet az gyújthat
aki maga is lángol
nem hamvad soha
–

Isten kigyújtott
színei közé egyszer
hazatalálunk
—-

 

(Illusztráció: Pulsatilla grandis)

Vélemény, hozzászólás?