Címke: irodalom
Marcus Valerius Martialis: Erotion halotti verse
Fronto apám, Flaccilla anyám, óvjátok e kislányt: rátok bízom az én kedves Erotionom, meg ne ijesszék őt a sötét árnyak, s ne remegjen, majd ha a tartarusi vad kutya rávicsorog. Most az idén telt volna be csak hatodik tele éppen, hogyha megért volna még ugyanannyi napot. Ősz patrónusait majd játszva derítse mosolyra, [...]
Betlehem
Gond és széna zizzen itt, / s foroghatok szépen / – mint jászlában Jézusunk – / magam rosszkedvében. / Minden ártatlan barom / mélán átnéz rajtam, / s rág, emészt, kigőzölög / hiánya a vanban.
Leánybúcsú (37/10) – Éjjeli látogatás
Minden egyetemi félév során eljön az a három-négyhetes időszak, amikor az ember úgy érzi, „javában zajlik a félév”. Ez nem feltétlenül a három szorgalmi hónap közepe tájára esik, lehet előtte is, utána is, nincs benne logika. Onnét lehet észrevenni, hogy a hallgatóság tetemes része mással foglalkozik, szinte eltűnik az egyetemről: nem szállja meg a közeli [...]
Aleksandar Gatalica: Euripidész halála (részlet)
Melchior-Menyhért Roberto fiaként, délen látta meg a napvilágot. Kézenfekvő volt, mi lesz a sorsa: mihelyt felcseperedik, a családi hagyományhoz híven üvegfúvó válik belőle is. Csakhogy Menyuska nem gondolt a felcseperedéssel. Csak négy éve maradt, kicsinyke tüdeje már a születésekor olyan erőtlennek mutatkozott, hogy mindjárt nyilvánvaló volt, soha nem lesz belőle [...]
Lépni kell, át
Nézem az asztalok népét. Megint mások. Szépek, rókaképűek, szemük kocsányon lóg, megveszekedett tekintetek, idomítható tekintetek. Közönséges, megsárgult képek. Csak őt keresem. Asztallaptól plafonig, plafontól magamig. Váltják egymást a népek. Az asztalok népe. A biciklik és a marihuána népe. Engem senki se vált. A karfa szellem nagyapó súlytalansága alatt [...]
Peter Hoeg: Elképzelés a huszadik századról (részlet I.)
CARL LAURIDS* A mørkhøji udvarházról A mozdulatlan időről 1520–1918 Carl Laurids egy szilveszter éjjel született Mørkhøjön – a szülei kilétét lehetetlen volt kideríteni –, s a jószágigazgató rögtön örökbe fogadta; akkoriban az uradalom már kétszáz esztendeje, legalább kétszáz esztendeje volt elsáncolva a fejlődés ellen egy igen magas fal mögött, [...]







