Semmi mással, megint a politika minőségével van a gond.

Ide kopírozom az egészet, mert már az is megesett, hogy a hivatkozott oldalak rendre eltűnnek:)

Orbánt kihozták a sodrából a frakcióülésen

[origo]|2012. 12. 17., 14:08|Utolsó módosítás:2012. 12. 17., 14:53|

Nagyon csúnyán rápirított Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz hétfő délelőtti frakcióülésén a földtörvényt és annak Alaptörvénybe betonozását bíráló Ángyán Józsefre és Bencsik Jánosra. Ők nyújtották be a legtöbb kormánypárti módosító javaslatot a földtörvényhez.

A kormány felülről, úgynevezett integrátorok közreműködésével koncessziós elven szervezné meg a földek haszonbérletbe adását, míg Bencsik és Ángyán a kis gazdaságokat és szövetkezeteket segítő rendszerben gondolkodik. A két politikus a frakcióülésen azzal szembesítette Orbánt, hogy a választási programban ez utóbbit ígérte a Fidesz ,és attól nagyon távol áll a szerintük a nagyvállalkozókat helyzetbe hozó kormányzati elképzelés.

A bírálatokra Orbán az ülés több résztvevője szerint indulatosan, a hangját felemelve azt vetette a képviselők szemére, hogy politikai cirkuszt csinálnak, hangulatkeltők hónapok óta, és ha ez így nekik nem tetszik, “akkor menjetek, mert én egyben akarom tartani frakciót”.

Orbántól a szavazás elhalasztását is kérték, és erre azt mondta, hogy ha most nem zárják le a földtörvényt, akkor széthullik az egész. Ángyán információink szerint nemmel fog szavazni, ami miatt a frakció alapszabálya szerint fegyelmi eljárás indul ellene.

—

A forrás, ahonnan származik:

http://www.origo.hu/itthon/20121217-orban-viktort-kihoztak-a-sodrabol-a-frakcioulesen.html

Az Élőlánc Magyarországért a földtörvény tervezetének *(T/7979. számú törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról)* elutasítását kéri a Parlamenttől, annak súlyos hibái és hiányosságai miatt, mert a tervezet

· nem veszi figyelembe az Alaptörvényben rögzített fenntarthatóság szempontjait és a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseit, sőt rendelkezései még saját célrendszerével is ellentétesek,

· korlátozza ugyan, de az erőteljes és hangzatos kormányzati propaganda ellenére ki nem zárja a külföldiek földszerzésének lehetőségét,

· korlátokat állít a magánszemélyek és a családi gazdaságok földszerzése elé, ugyanakkor korlátlan lehetőséget jelentő kiskaput nyit a tőkeerős nagybirtok terjeszkedésének,

· érdemi társadalmi vita nélkül került a Parlament elé, noha a vidék és az ország gazdaságának és társadalmának jövőjét alapvetően befolyásolja,

· elkészítését nem előzte meg hatástanulmányok készítése sem, aminek következtében a parlamenti képviselők csak feltételezések alapján dönthetnek.

A tervezet bevezetőjének szép szavai mögött a paragrafusokban a spekuláció és a társadalmi igazságtalanság lehetősége rejlik. Miközben a birtokméretek tekintetében – nagyon helyesen – korlátokat szab a magánszemélyeknek és
családi gazdaságoknak, a jellemzően olcsó bérmunkával dolgozó, a helyi gazdaságból profitot elvonó nagyüzemek számára burkoltan korlátlan üzemméret kialakítását teszi lehetővé (33. § 2. bekezdés). A földszerzésnél nem az egy főre jutó földterület mértéke, hanem az alkalmazottak száma a mérvadó, amivel előnyben részesíti a több alkalmazottat foglalkoztató nagyüzemeket (33. § 1. bekezdés). A törvény gyakorlatilag lehetetlenné teszi a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyek közhasznú célú tulajdonszerzését illetve haszonbérletét (6. § 1 bekezdés,
8. §), megakadályozva ezáltal természeti területek védelmét, természeti értékek megóvását. A helyi érdekeket képviselő önkormányzatokat és egyetlen kivétellel a természetvédelmi érdekeket képviselő nemzeti parkokat kizárja az elő-haszonbérleti rangsorolásokból, lehetetlenné téve ezáltal helyi jelentőségű védett területek tulajdonjogának vagy haszonbérletének megszerzését (31. § 1. bekezdés, 43. §).

A tervezet azonban nem csak a vidékfejlesztési stratégia célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen, hanem az Alaptörvényben deklarált fenntarthatóság alapelveivel is ellentétes. A helyben lakó fogalmának meghatározása életszerűtlen és értelmetlen. A törvény által preferált tőkeintenzív, magas fokon gépesített nagyüzem a kőolajárak emelkedésével már középtávon fenntarthatatlanná válik. Az ilyen típusú nagyüzemek a termőtalaj aránytalan mértékű kisajátításával (ezáltal a munkalehetőségek korlátozásával) ingázásra vagy elvándorlásra készteti a helyben lakókat, növelve ezzel a környezeti terhelést (közlekedés) és a testi-lelki egészségkárosodás kockázatát. Csökkenti a helyi települések fennmaradásának esélyeit, a népességviszonyok megváltozásával aránytalanságokat, a városokban társadalmi feszültségeket idéz elő. Növeli az állam munkahelyteremtésre, támogatásokra, segélyekre és az egészségügyre fordítandó költségeit, azaz a hasznot privatizálja, a veszteséget társadalmasítja.

A tervezet érdemi vita nélkül zöld utat kapott mind a Fenntartható Fejlődés Tanácsa, mind pedig az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága részéről annak ellenére, hogy van Magyarországnak egy érvényben lévő Alaptörvénye és Nemzeti Vidékstratégiája, amelyek világos irányt jelölnek ki a mezőgazdasági, és a földekkel kapcsolatos jogalkotásra vonatkozóan is. A földtörvény jelenlegi tervezete összességében nem a közjót, nem a magyar nemzet hosszú távú érdekeit szolgálja.

Mindezek alapján az Élőlánc Magyarországért arra kéri a parlamenti képviselőket, hogy a földtörvény jelenlegi tervezetét ne fogadják el. Az új tervezet kidolgozását előzze meg a szükséges hatástanulmányok elkészítése és nyilvános társadalmi vita, amelyet a képviselők szervezzenek választóik számára az ország minden területén. A vita javaslatai alapján elkészített törvénytervezetben maradéktalanul érvényesüljenek a fenntarthatóság szempontjai és a vidékfejlesztési stratégia célkitűzései.

2012. október 15.
Élőlánc Magyarországért elnöksége