Néhány fontos kulcspont az osztálytermet övező bloghálóból. Elsőnek mindjárt ott van Kulcsi (Kulcsár Zsolt „témavezető”) blogja, a Crescendo . Itt olvasható a konnektivizmus (a web kettes oktatás módszertanának tekinthető mozgalom) magyar nyelvű alapirodalma. (Lásd még. Siemens, G.: Connectivism.) Alapgondolat, hogy az internet alapvetően átalakította a tudáshoz való viszonyunkat, az információ és annak megszerzési módja is a háló szerkezetében kódolt: kapcsolatok révén tanulunk. Mai mazsola az osztályterem oldalról: Ken Robinson szerint az iskolarendszer megöli a kreativitást .
 

Robinson nagyon vicces előadó (már a visszafogott brit humor miatt is érdemes megnézni!), megállapítja, hogy az oktatásrendszer az akadémikus tudásra készít fel – a 2060-as év professzorrait képzi egy olyan világban, amelynek jövője még öt évre előre sem prognosztizálható. A tudományok hierarchiájának sulykolása mellett kizárja például a hibázás lehetőségét. Pedig éppen a hiba, a tévedés az, amely utat nyithat a kreatív tanulásnak (hiszen nyilvánvaló, hogy éppen az új, nem begyakorlott helyzetben kell megoldásokat keresnünk). Robinson szemlélete némi elégtétel „nekünk deviánsoknak”:-)

Kisvilág a kooperatív és kollaboratív tanulás összehasonlításával remekelt: mivel a két fogalom eléggé sok területen érintkezik, és használatuk átfedéseket takar a szakirodalomban is, a bejegyzés önmagában is a fogalomháló kialakításának modellje:-) Különösen hasznosnak tartom, hogy a bejegyzésben egyes netes alkalmazások használatára is hoz konkrét példát.

Zárszónak még néhány fontos mondat, mára. Csermely Péter blogján olvasom (arról, hogy mi motivál): „Az élet folyamának az elősegítése a legősibb és legerősebb motivációk egyike. Aki képes ennek az erejét felfogni, egy olyan mozgás részese lesz, amely ráárasztja mindazt az energiát, amelyet ő bármikor is másoknak odaad. Máshogyan fogalmazva ez a motiváció tao-ja. A növekedés, a fejlődés segítése, az értékteremtés új és új terepet nyit meg, amelyben fejlődhetek. Új és új érdekes helyzetet teremt, amelyet megoldhatok. Új és új értékes oldalamat hívja elő. Az ebben az áramban való fürdés Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow maga. Ebben az értelemben a hálózatba tartozás is óriási motiváló erő. Hadd legyek itt pontos: nem a hálózat valamely csoportjához tartozásról beszélek itt, hanem a világ hálózatának egészéhez való hozzátartozásról. Abban az értelemben, ahogyan a navik tartoznak hozzá Pandora egészéhez az „Avatar” című filmben.” Hajrá, repüljünk:-)

Az eLearning kezdettől fogva érzékeny a TECHNOLÓGIÁRA, hiszen bizonyos szempontból annak gyermeke, a TECHNOLÓGIA hozza létre, inspirálja, határozza meg. De a gondolkodásmód, amely a TECHNOLÓGIÁT létrehozta, nem a tudás megszerzésére, hanem a TECHNOLÓGIÁRA irányult: mintha a még több TECHNOLÓGIA lenne a cél, és nem a tudás. A módszertani meggondolások, amelyek a korai eLearning mögött állnak, alapvetően behaviorista és kognitív meggondolások voltak: nézd át, ismételd, rendezd struktúrákba és teszteld. Ám ezek a meggondolások hiányérzetet keltettek. Ezt persze pozitívan is meg lehet fogalmazni: a TECHNOLÓGIA feladat elé állította a MÓDSZERTANT.

Gondoljunk egy jellegzetes vállalati tréning szerkezetére. Tanulási célok, prezentáció, ismétlőkérdések, teszt. Akkor, amikor a tudás célja elég jól behatárolható, vagyis elég szűk (például egy termék vagy eszköz ismerete a cél), ez a tréning megfelelő. De mi különbözteti meg a tréninget a termékismertetőtől vagy a felhasználói kézikönyvtől? Jóformán formai apróságok!

A konnektivizmus szemléleti újdonsága: komolyan számol az INSPIRÁLÓ TECHNOLÓGIÁVAL.

A tudás hatalom, véli a közbeszéd, de senki sem ismeri sem ennek a hatalomnak a természetét, sem megnyilvánulásának módját. A módszertanok vakfoltja: nem venni tudomást arról, hogy a tudás önálló életre kelt a TECHNOLÓGIÁBAN, a tudás már nem a hivatalos oktatáson, az intézményen, a könyvtáron keresztül jut el a személyhez – illetve ezeken keresztül is, de ezek is A HÁLÓZAT csomópontjai –, hanem A HÁLÓZATON keresztül, amelyet a személy mozgat, alkalmaz, értelmez és manipulál. A halózati tudás: manipulációs tudás, kapcsolatokkal, adatokkal, ismeretekkel, képekkel, hanggal, látvánnyal kapcsolatos manipuláció. A tanulás a kapcsolódások eredménye, az, aki tanul, kapcsolódik a tananyaghoz, kapcsolódik önmagához, kapcsolódik a szakértőhöz, a könyvtárhoz, a tudástárhoz, az információhoz, kapcsolódik a kapcsolathoz. Az internethez való kapcsolódás: a kapcsolatok kapcsolatához való kapcsolódás.

Ha a tudás tényleg hatalom, miért nem akarják tömegek a tudást, a hatalmat a tudáson keresztül? Lehet, hogy az alapvetés rossz. Hatalmat, amely a jól élethez szükséges, mindenki akar. És lehet, hogy ezt valóban a tudáson keresztül érik el – kapcsolati tudáson keresztül, amelyet nem minősít az intézményes oktató rendszer. (Mintha az INTÉZMÉNY nagyon nehezen venne tudomást erről az új típusú tudásról. Vagy, ha tudomást vesz, akkor saját jelentőségét félti, rossz, mert régi beidegződésből – egy olyan beidegződésből, amely alapvetően a régi tudásszerkezetből fakad.) A személy élete mind nagyobb arányban zajlik a virtualitásban, másfelől szemmel látható, hogy már itt is kiszorulnak a valódi tudás, a valódi kapcsolat, a valódi hatalom csomópontjairól azok, akik nem tudják a tudás új szerkezetét megfelelően működtetni. A hatalom újratermeli magát, hagyományosan szocializáción, kiváltságokon és intézményeken keresztül, és már a virtuális hatalom is kezdi újratermelni magát.

Új értelmet adhat a tudás = hatalom összefüggésnek a tudáshálózat víziója. Minden tudás: a hálózatban szerzett és a hálózatról való tudás. Nincs tudás a hálózaton kívül (mert személy sincs a hálózaton kívül). De hol keletkezik tudás a kapcsolódásban? Mi közvetít információt; mi az információ viszonya a tudáshoz; mi a tudás viszonya a kapcsolódáshoz? Ha feltesszük, hogy a tudás: jel, vagy legalábbis jelek rendszereként értelmezhető, akkor hogy értelmezzük a tudást a jel szerkezetében? Hiszen a jel teste és jelentése is folyamatos mozgásban áll, a hálózat elemei közt oszcillál, a játékosok láthatatlan labdákkal teniszeznek, mint Rosencrantz és Guildenstein Greenaway filmjében. Ezekre a kérdésekre választ várunk, és a konnektivizmus nem kisebb igénnyel lép fel, mint hogy olyan gyűjtőszó legyen, amely alatt a válaszok gyülekeznek majd.

A fogalomtérkép létrehozásának lépései

1. lépés
A jó fókusz-kérdés
A fókusz-kérdés veti fel azt a problémát, amelyre a válasz a teljes fogalomtérkép. A jó fókusz-kérdés a. világos, érthető (nyelvi szempontból is), és b. olyan terülere vonakozik, amelyről a térkép készítőjének van tényleges ismerete.
Mikor „nyitott” egy kérdés? Nehéz meghatározni. Az a kérdés például, hogy „mi a konnektivizmus?”, közepesen nyitott: a kérdésre adandó válasz lényegében egy meghatározás. Az, hogy „helyezd el a konnektivizmust az oktatásmódszertanok körében” jóval nyitottabb. Ha a fókusz-kérdés blokkoló, akkor a fogalomtérkép sekélyebb, szegényesebb lesz. De az is lehet probléma, ha a kérdés túl általános, vagy nem világos összefüggésre vonatkozik. „Mi a négyütemű motor és a füsti fecske szerepe a létezés rendjében?” A kérdés filozofikusan hangzik, de engem frusztrálna:-)

2. lépés
Kulcsfogalmak listája
Először minden megkötés nélkül soroljuk fel azokat a fogalmakat, amelyek az adott fókusz-kérdésre vonatkoztathatók. Nincs rangsor, nincs szelekció (ötletbörze, agyviharzás). A tapasztalatok alapján 15-25 fogalom gazdag térképet alkot. Ezeket listázzuk, de ne rendeljük egymáshoz – ezt a listát tekintsünk parkolónak.

3. lépés
Első vázlat, a „csontváz”
Ez után következik a fogalmak rendszerezése. Legjobb, ha kiválasztunk egy központi fogalmat, és ezt a lap tetején helyezzük el. A fogalomtérkép olvasási rendje alapvetően felülről lefelé, a központi fogalomtól távolodva történik.
Ha találunk kész fogalomtérképet egy adott témakörben, terémszetesen hozzáigazíthatjuk a miénket (expert skeleton). Ez hasznos lehet akkor, ha diákok számára például a fogalomtérkép készítése ismeretlen.
A térképet rajzolhatjuk nagyobb papírlapon, szép színesekkel. De persze on-line és letölthető alkalmazások is vannak. A cikk szerzői a Cmap alkalmazást ajánlják. Én a Prezi nevű alkalmazást használom erre a célra is – nem erre lett kifejlesztve, mint neve is mutatja, prezentációk készítésére alkalmas. De logikája a fogalomtérkép logikáját követi, legegyszerűbb verziója ingyenes, és a kész fogalomtérkép bemutatása annyira látványos a segítségével, hogy hét nyelven beszél.

4.
Kereszthivatkozások
Fogalmainkat jól különítsük el (például keretezzük be), majd alakítsuk ki köztük a kereszthivakozásokat. A hivatkozások jelzik az egyes fogalmak egymáshoz való kapcsolatát, logikai viszonyait. Ezek kialakítása dönti majd el, hogy térképünk mennyire lesz világos, érthető és sokatmondó. Hogy úgy mondjam, a fogalmak közti rend a filozófia lényege, nem? (Szabó Lajos szerint a filozófus dolga a szavak latolgatása, de meg vagyok győződve róla, hogy a szavak közti viszonyokra gondolt:-) A fogalmakat összekötő vonalaknak irányt adhatunk, ha ez szükséges (nyilacskák).
Fejlesztés közben persze átalakíthatjuk a térképet – sőt, jól is tesszük, ha átalakítjuk –, hiszen a térkép alkotása során tudásunk az adott témában feltehetően mélyült.
Ez után a lépés után elvileg nem marad olyan fogalmunk, amely legalább egy másikhoz ne kapcsolódna. Ha marad, akkor ezt nagyon azt sugallja, hogy nem tartozik a tárgyterülethez….

5.
A kapcsolatok minősítése
Nagyon fontos lépés – és ez különbözteti meg lényegében a fogalomtérképet az agytérképtől – hogy a fogalmak közti kapcsolatokat ez után minősítjük. A vonal mellé „viszonyszavakat” töltünk, melyek a kapcsolat minőségére utalnak (ezek lehetnek igék, prepozíciók stb.) Lehet, hogy ez bonyolultnak tűnik, de nem az. Viszont fontos. Példaként tanulmányozzuk a szerzők „A fogalomtérkép fogalomtérképe” című illusztrációját.
A viszonyszavak minősítik, hogy a térkép készítője mennyire látja át az adott területet.

6.
Utolsó simítások
Hátra van a térkép utolsó fejlesztése, átgondolása – ez soha le nem záruló folyamat, de egy idő után legyünk szikgorúak magunkhoz, és tegyük ki a pontot:-) Ha számítógépes alkalmazással dolgozunk, színezgethetünk, formázhatunk stb.
A Prezi nevű alkalmazásról még szólok majd pár szót!