A fogalomtérkép létrehozásának lépései

1. lépés
A jó fókusz-kérdés
A fókusz-kérdés veti fel azt a problémát, amelyre a válasz a teljes fogalomtérkép. A jó fókusz-kérdés a. világos, érthető (nyelvi szempontból is), és b. olyan terülere vonakozik, amelyről a térkép készítőjének van tényleges ismerete.
Mikor „nyitott” egy kérdés? Nehéz meghatározni. Az a kérdés például, hogy „mi a konnektivizmus?”, közepesen nyitott: a kérdésre adandó válasz lényegében egy meghatározás. Az, hogy „helyezd el a konnektivizmust az oktatásmódszertanok körében” jóval nyitottabb. Ha a fókusz-kérdés blokkoló, akkor a fogalomtérkép sekélyebb, szegényesebb lesz. De az is lehet probléma, ha a kérdés túl általános, vagy nem világos összefüggésre vonatkozik. „Mi a négyütemű motor és a füsti fecske szerepe a létezés rendjében?” A kérdés filozofikusan hangzik, de engem frusztrálna:-)

2. lépés
Kulcsfogalmak listája
Először minden megkötés nélkül soroljuk fel azokat a fogalmakat, amelyek az adott fókusz-kérdésre vonatkoztathatók. Nincs rangsor, nincs szelekció (ötletbörze, agyviharzás). A tapasztalatok alapján 15-25 fogalom gazdag térképet alkot. Ezeket listázzuk, de ne rendeljük egymáshoz – ezt a listát tekintsünk parkolónak.

3. lépés
Első vázlat, a „csontváz”
Ez után következik a fogalmak rendszerezése. Legjobb, ha kiválasztunk egy központi fogalmat, és ezt a lap tetején helyezzük el. A fogalomtérkép olvasási rendje alapvetően felülről lefelé, a központi fogalomtól távolodva történik.
Ha találunk kész fogalomtérképet egy adott témakörben, terémszetesen hozzáigazíthatjuk a miénket (expert skeleton). Ez hasznos lehet akkor, ha diákok számára például a fogalomtérkép készítése ismeretlen.
A térképet rajzolhatjuk nagyobb papírlapon, szép színesekkel. De persze on-line és letölthető alkalmazások is vannak. A cikk szerzői a Cmap alkalmazást ajánlják. Én a Prezi nevű alkalmazást használom erre a célra is – nem erre lett kifejlesztve, mint neve is mutatja, prezentációk készítésére alkalmas. De logikája a fogalomtérkép logikáját követi, legegyszerűbb verziója ingyenes, és a kész fogalomtérkép bemutatása annyira látványos a segítségével, hogy hét nyelven beszél.

4.
Kereszthivatkozások
Fogalmainkat jól különítsük el (például keretezzük be), majd alakítsuk ki köztük a kereszthivakozásokat. A hivatkozások jelzik az egyes fogalmak egymáshoz való kapcsolatát, logikai viszonyait. Ezek kialakítása dönti majd el, hogy térképünk mennyire lesz világos, érthető és sokatmondó. Hogy úgy mondjam, a fogalmak közti rend a filozófia lényege, nem? (Szabó Lajos szerint a filozófus dolga a szavak latolgatása, de meg vagyok győződve róla, hogy a szavak közti viszonyokra gondolt:-) A fogalmakat összekötő vonalaknak irányt adhatunk, ha ez szükséges (nyilacskák).
Fejlesztés közben persze átalakíthatjuk a térképet – sőt, jól is tesszük, ha átalakítjuk –, hiszen a térkép alkotása során tudásunk az adott témában feltehetően mélyült.
Ez után a lépés után elvileg nem marad olyan fogalmunk, amely legalább egy másikhoz ne kapcsolódna. Ha marad, akkor ezt nagyon azt sugallja, hogy nem tartozik a tárgyterülethez….

5.
A kapcsolatok minősítése
Nagyon fontos lépés – és ez különbözteti meg lényegében a fogalomtérképet az agytérképtől – hogy a fogalmak közti kapcsolatokat ez után minősítjük. A vonal mellé „viszonyszavakat” töltünk, melyek a kapcsolat minőségére utalnak (ezek lehetnek igék, prepozíciók stb.) Lehet, hogy ez bonyolultnak tűnik, de nem az. Viszont fontos. Példaként tanulmányozzuk a szerzők „A fogalomtérkép fogalomtérképe” című illusztrációját.
A viszonyszavak minősítik, hogy a térkép készítője mennyire látja át az adott területet.

6.
Utolsó simítások
Hátra van a térkép utolsó fejlesztése, átgondolása – ez soha le nem záruló folyamat, de egy idő után legyünk szikgorúak magunkhoz, és tegyük ki a pontot:-) Ha számítógépes alkalmazással dolgozunk, színezgethetünk, formázhatunk stb.
A Prezi nevű alkalmazásról még szólok majd pár szót!