Ma úgy ébredtem, hogy tudományosban utazom. Ezért meg is osztok gyorsan két fontos alaptörvényt, mielőtt elmúlik ez a meggyőződésem.
(Nem azt, hogy az élet olyan, mint egy motor. Miért is?)
Hanem.
Egy. Az entrópia. Ez egy nagy hülyeség, kérem szépen (ezt most Laár András hangján mondtam). Mert igaz ugyan, hogy zárt rendszerekben, kizárólag szervetlen (vagyis nem élő) anyagi részecskékre igaz, de hát ez egy határeset! Hol találok én zárt rendszereket a földön, ahol kizárólag anyagi részecskék mocorognak, a fizikusok nagy kínkeservvel összetákolt cellácskáin kívül???
Hát akkor meg mit érdekel engem az entrópia.
Kinézek a mátrixból, és azt látom, hogy engem élő anyag vesz körül. Ez az egész bolygó az élő anyagnak egy nagy fonadéka.
Az élő anyag pedig rendezettségre törekszik, sőt, saját magát folyamatosan a legjobban rendezi el, hogy alkalmazkodjék a körülményekhez stb.
Úgyhogy az entrópia túl van lihegve.
Kettő. Másfelől viszont azt mondják, hogy a Gresham törvény kizárólag a monetáris világra vonatkozik. Mi is a Gresham törvény? A metapedia szerint „közgazdasági szabály, mely szerint a rossz pénz kiszorítja a használatból a jót.”
Sir Thomas Gresham
Sir Thomas Gresham, aki Erzsébet angol királynő pénzügyi megmondóembere, vagyis a reneszánsz világ esze volt, „véleményvezér” (végre leírhattam valahol ezt a szót!) tudatosította magában és a királynőben, hogy az emberek nem hülyék. Ha van jó pénz és rossz pénz, akkor a rosszat költik el, a jót megőrzik. Így a rossz marad forgalomban.
Mi ezzel a tétellel a baj? Semmi. Sőt, épp az, hogy túl hatékonyan működik. Hiszen alapvetően az értékítéletekről szól, nem a pénzről, ezért kinövi a pénzvilág kereteit. Jó lenne vizsgálni például a szociális vonatkozásait, értékelméleti szempontból.
Csak egy példát mondjak. Hogyan változnak bizonyos emberi értékek, mondjuk, az igazság kimondásának megvalósulása, ha egy munkahelyen, szerkesztőségben, tantestületben stb. egészen biztosan van legalább egy besúgó?
Úgyhogy a Gresham törvény meg nincs kellően kiemelve…
