Hozzászólás: “…mellyik nem közép itt?” http://ujnautilus.info/blogok/vizalattivaros/2009/01/21/mellyik_nem_kozep_itt/ Prágai Tamás blogja Tue, 12 Aug 2014 13:57:47 +0000 hourly 1 https://wordpress.org/?v=3.7.40 Szerző: nereusz http://ujnautilus.info/blogok/vizalattivaros/2009/01/21/mellyik_nem_kozep_itt/#comment-127 Thu, 29 Jan 2009 19:41:23 +0000 http://pragaitamas.blog.hu/2009/01/21/mellyik_nem_kozep_itt#comment-127 Ami Vörösmartynál látomás, prófécia, álom és esetleg a lues korbácsolta zavarodott alakok katalógusa, az már nálunk, esetünkben, a mi embertelenül humanistára dirigált “fazonunknak” — a normális.

Ahogyan jómagam kezdetben nem gondoltam Hamvast komolyan venni, megrögzött múlba vágyónak tekintettem, most nem vagyok képes komolyan venni, hogy akad bűntelen, de akár normális teremtmény Ádám e kort megért sarjai között…

]]> Szerző: nereusz http://ujnautilus.info/blogok/vizalattivaros/2009/01/21/mellyik_nem_kozep_itt/#comment-126 Thu, 29 Jan 2009 19:25:49 +0000 http://pragaitamas.blog.hu/2009/01/21/mellyik_nem_kozep_itt#comment-126 Kedves Padre,

azt hittem “utánamész” a Délszigetnek… :) Tehát akkor:

“A síp hangja után két ördög tör ki, egész rút
Szörnyűségében. Megeresztett madzagok ágán
Hord az egyik száraz derekához övezve tizenkét
Kormos ikert, a legvásottabb kölykeket; és lejt,
S mindazok éktelenűl lejtnek marakodva körében.
A másik maga jő bűnnel hízlalva, kövéren,
S termetesen: Négy árnyékot vet teste, világnak
Négy tájéka felé, ártalmast, s lélekijesztőt,
Melytől a forrás fenekéig apadva kiszárad
S szerte tavasz hímzette mezők nyomorúltan elégnek.
Lejt ez is, és a fényt irtózván, szinte lyukat néz
A föld kérgibe, úgy oda van nézése szegezve.”
(I. m.: Első ének)

]]> Szerző: nereusz http://ujnautilus.info/blogok/vizalattivaros/2009/01/21/mellyik_nem_kozep_itt/#comment-125 Sat, 24 Jan 2009 09:41:58 +0000 http://pragaitamas.blog.hu/2009/01/21/mellyik_nem_kozep_itt#comment-125 Jó, a Vörösmarty-citátum… Felülírja az enyémet, amelyet a Délsziget c. — befejezetlen — eposzában megvillantott egy pillanatra. (Olyan erővel, mint a szfinx az ő talányát.) Nem tudom most fejből idézni, de arról a lényről van szó, (az ember?), akinek négy árnyéka van… :)

Üdv.: n.

]]>