2010, szeptember 9 - 18:00
2010, szeptember 11 - 19:30
- 1 of 19
- ››
Irodalomtudomány, Történelem, Vallás, Filozófia
Az „idő angyala” és az Apostolok cselekedetei
2010, március 25 - 13:49 | Szerző: Bánki Éva Kategóriák:
Pált nem csábítják a saját szerepével kapcsolatos mitikus analógiák, különös módon még csak nem is fáradozik azzal, hogy ezeket értelmezze.
Irodalomtudomány, mint az irodalomtörténet provokációja.
2010, március 8 - 19:13 | Szerző: Kránicz Gábor Kategóriák:
Az irodalomtudomány hazánkban egyre rosszabb hírbe került s nem is ok nélkül; e tiszteletre méltó diszciplína és annak jeles képviselői ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy elegendő elméleti alap áll rendelkezésre egy, az irodalomtörténettel szembeni offenzíva kivitelezésére.
A technika, a játék, a munka
2010, augusztus 12 - 11:19 | Szerző: Borbély András Kategóriák:
A falusi életmódról és a termelésről kialakult internetes vita arra késztet (l. ujnautilus.info/,) hogy kicsit részletesebben összefoglaljam azokat a gondolatokat, amik a téma kapcsán az utóbbi időben bennem felhalmozódtak.
A kezdeti impulzust a technika kérdése adta. Nem a technika mint „objektív” építmény, annak működése, hatása etc., hanem inkább az foglalkoztatott, hogy mi a technika antropológiai alapja. Hiszen nyilvánvaló – annak ellenére, hogy manapság úgy tűnik, a technika abszolúte objektívvé válhat –, hogy a technikában ugyanakkor valami abszolúte emberi – s persze ilyen értelemben, elsöprő hatása ellenére, valami korlátozott – fejeződik ki. Két aspektusra érdemes emlékeztetni, amelyekből máig ki lehet indulni, mert máig meghatározzák gondolkodásunkat.
„Tartsd emlékezetedben Uram, mindezt az én Javamra!”
2010, július 26 - 19:58 | Szerző: Kránicz Gábor Kategóriák:
Bibliai típusok megjelenése Bethlen Miklós emlékiratában.
Az utóbbi években a Bethlen kanonizációban egy határozott fordulat kezd kibontakozni, mely abban ragadható meg, hogy az értelmezők az emlékirattal kapcsolatban már nem az Önéletírásra, hanem sokkal inkább az Imádságoskönyvre helyezik a hangsúlyt.
A késő modern poétika jellegzetességei Dsida Jenő költészetében
2010, június 22 - 14:14 | Szerző: Vincze Ferenc Kategóriák:
„Szegény Erdély! Szegény irodalom!Nyakába kötve irdatlan kolonca!”
Dsida Jenő: Tarka-barka strófák
Lezártnak tekintet életművek újraolvasása esetén szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az olvasói és értelmezői magatartásformákat gyakran meghatározzák azok az előítéletszerűen tételeződő megközelítésmódok, melyek az évek során az életmű értelmezésére, kanonizálására, irodalomtörténeti elhelyezésére tettek kísérletet.
Történetek a magyar irodalomból
2010, június 11 - 10:41 | Szerző: Kránicz Gábor Kategóriák:
Szilágyi István: Hollóidő Szilágyi István Hollóidő című regényének jelentésrétegei annak fényében tárhatóak fel, hogy a könyv lehetséges műfaji önreflexiói közül melyiket részesítjük előnyben a szöveg befogadásakor.
Tar Sándor: Az áruló – Ügynökügyek irodalmi színtéren (3. részlet)
2010, június 11 - 10:01 | Szerző: Simon Ádám Kategóriák:
.jpg)
1. Levélváltás besúgott és besúgó köztAz Élet és Irodalomban elhíresült „Levélváltás besúgott és besúgó közt” után több kommentátor[1] mélységes undorát fejezte ki, tekintve, hogy Kenedi János, a „besúgott”, úgymond, előre megbocsát, és legott áldozatnak titulálja barátját: „a tettes pedig az Állambiztonsági Szolgálat”.
Alkotmányozás
2010, május 15 - 12:58 | Szerző: Borbély András Kategóriák:
Az alkotmányozás itt abból indul ki, amit legegyszerűbben jogi fikciónak vagy a jog fikciójának nevezhetünk. Amikor olyasmit tételezünk, mint jogi fikció, még nincs birtokunkban a jog mint érvényes jogalap, hanem csak mint fikció, amibe a gondolkodás a maga úton levésekor belebotlik. S mivel a jog itt nem mint alap vagy jogalap merül föl, hanem mint fikció, megelégszünk azzal, hogy az alkotmányozást egy sajátos fikcióról költött gondolkodásnak, s ezt a gondolkodást magát is részben fikciónak tekintsük. Mindaddig legalábbis, amíg ki nem derül, hogy amibe így mintegy belebotlunk, nem valami fiktív csupán mint kitalált, hanem mint jogi fikció sajátos jogosultsággal és megalapozhatósággal rendelkezik, vagyis nem esetleges akármiként került az utunkba, amit ki is kerülhettünk volna. Arról kell tehát, végső soron, számot adnunk, hogy mi készteti a gondolkodást arra, hogy az alkotmányozást, akár csak fikcióként is, mostanság meggondolja.
Tar Sándor: Az áruló - Ügynökügyek irodalmi színtéren (2. részlet)
2010, május 3 - 12:31 | Szerző: Simon Ádám Kategóriák:
A második világháború után a szocializmusra berendezkedett államok számára „a békés egymás mellett élés nem azt jelenti, hogy a két társadalmi rendszer közötti konfrontáció megszűnt. A harc tovább folyik a proletariátus és a burzsoázia, a világszocializmus és az imperializmus között a kommunizmus világméretű győzelméig.”[1] Ha pedig a „forró” háború eszközei már régen kizárattak ebből a küzdelemből, és a klasszikus hidegháború is elért lehetőségei határáig, akkor nem maradt más, mint az államok szintjéről a társadalom szintjére áthelyezni az akciók fókuszát, azaz: az állampolgárt tenni a belső politikai változások legfontosabb szereplőjének.[2]
Tar Sándor: Az áruló - Ügynökügyek irodalmi színtéren (1. részlet)
2010, április 15 - 14:08 | Szerző: Simon Ádám Kategóriák:
A hazai kultúrában az erősen meghatározó posztmodern esztétikum-felfogással párhuzamosan újra egyre nagyobb tért hódítnak a kortárs realizmus mai szószólói, akiket továbbra is címkézünk a már megszokott „népi”, „szociografikus” vagy „munkásírók” megnevezésekkel. Tar Sándor, mint az egyik ilyen szerző, halála után öt évvel egyre jobban kanonizált prózaíróink közé tartozik: már nem csak a magyar, hanem a fordításoknak (német, francia, finn stb.) köszönhetően a nemzetközi irodalomtörténet is ismeri. Miközben a nagyközönség a nevét elsősorban mint ügynököt, saját szavával: árulót idézi fel. Ez az írás is ezt a kontrasztos jelenséget próbálja körüljárni.
